Virgil Grissom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Virgil Grissom
VirgilGrissom.NASA.ws.jpg

Született 1926. április 3.
Mitchell, Indiana
Elhunyt 1967. január 27. (40 évesen)
Cape Canaveral, Florida
Nemzetiség  Egyesült Államok
Egyéb beosztás Berepülőpilóta
Rendfokozat Alezredes, USAF
Űrben töltött idő 5 óra 7 perc
Beválogatás 1959. („Eredeti Hetek”)
Repülések Liberty bell insignia.jpg Liberty Bell 7
Gemini3.png Gemini–3
Apollo 1 patch.png Apollo–1

Virgil Ivan "Gus" Grissom (Mitchell, Indiana, 1926. április 3.Cape Canaveral, Florida, 1967. január 27.) az amerikai légierő pilótája.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második amerikai űrhajós, aki eljutott a világűrbe. 1944-től a légierő pilótája. F–86 Sabre repülőgépekkel több mint 100 küldetésen vett részt Koreában. Később repülőoktató volt Texasban. 1955 augusztusában a légierő technológiai intézetében az ohioi Wright-Patterson légibázison mérnöki képesítést szerzett. 1956 októberében elvégezte a tesztpilóta iskolát az Edwards légibázison, 1957 májusában tesztpilótaként visszatért a Wright-Patterson légibázisra. 1958-ban egy sor fizikai és pszichológiai teszt után Grissom a Mercury-program űrhajóscsapatának tagjává vált hét másik űrhajóssal együtt.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Liberty Bell 7 (Mercury–Redstone–4) űrhajó pilótája volt a második amerikai szuborbitális repülésen. Az óceáni leszállás után az űrhajó belsejébe behatolt a víz, és a kapszulát már nem sikerült kimenteni helikopterrel. Grissom majdnem belefulladt az óceánba. A kapszula elsüllyedt, és csak évtizedek után, 1999. július 20-án hozták fel a felszínre.

A Gemini-program első repülésének, a Gemini–3-nak parancsnokává választották, miután az eredetileg tervezett Alan Shepard abban az időben nem repülhetett egy betegség miatt. A Gemini–6 tartalékszemélyzetének is tagja volt. Grissom az Apollo–1 parancsnokaként vett volna részt az Apollo-program első emberes repülésén. 1967. január 27-én egy gyakorlatozás közben azonban tüzet fogott az űrhajó belseje és Grissom két másik űrhajóssal (Edward White, Roger Chaffee) együtt életét vesztette. A NASA vezetői azt akarták, hogy a Mercury-program eredeti hét űrhajósainak egyike legyen az első holdraszálló, ezért ha Grissom élt volna, nagy esélye lett volna, hogy ő legyen az.

Repülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a repülés időszaka)

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékére a Hold túlsó oldalán krátert neveztek el róla.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]