MER-A Spirit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MER-A Spirit
NASA Mars Rover.jpg
A Spirit a Mars felszínén
(fantáziarajz)

Ország  Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség NASA
Küldetés típusa rover
NSSDC ID 2003-027A
Küldetés
Célégitest Mars
Indítás dátuma 2003. június 10.
Indítás helye USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás
Hordozórakéta Delta–2
Megérkezés 2004. január 4.
Küldetés vége 2011. május 24.
Az űrszonda
Tömeg 185 kg
Leszállás helye Guszev kráter
Mars transparent.png14,5718° D, 175,4785° K
Fékezés módja Ejtőernyő
Légzsák
Hivatalos weboldal

A Spirit (MER-A) az amerikai Mars Exploration Rover program első robotja volt, amelyet a NASA 2003-ban küldött a Marsra, a Guszev-kráter belsejébe. A program másik marsjárója az Opportunity (MER-B). A két robot tudományos célja a Mars felszínének kémiai és fizikai vizsgálata volt, elsősorban abból a szempontból, hogy a talaj tartalmazott-e vizet valamikor, illetve ez a víz alkalmas volt-e valamilyen életforma fenntartására. Mindkét leszállóhelyet úgy választották ki, hogy az addigi felvételek alapján ezeken a területeken látszódott a hajdani felszíni víz nyoma.

Mindkét szonda bizonyítékokat talált a valamikori víz jelenlétére a Marson.

A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mivel a kutatók eredeti feltételezése szerint ennyi idő múlva a napelem-táblákra ülepedő por miatt nem juthatnak több energiához. Nem számoltak azonban a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztította a napelemtáblákat. Így a Spirit 2010-ig képes volt az adatok továbbítására, ami váratlan sikernek számított. 2010. március 22-én a robottal megszakadt a kapcsolat.[1] A NASA 2011. május 24-ével befejezettnek nyilvánította a küldetést.[2] A Spirit a Marson összesen 7730,5 métert tett meg.[3]

Műszerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fényképezőgépekkel és mikroszkóppal is fel van szerelve, továbbá infravörös, és gamma- és alfasugárzás spektrométerrel, egy sziklaörlő készülékkel (amivel anyagmintát tud magának készíteni).

Küldetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az út és a leszállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Spirit 7 hónapos, több mint 400 millió kilométeres utazás után 2004. január 4-én épségben leszállt a Marsra, a Guszev-kráterbe. A kaliforniai Pasadenában levő irányítóközpontban előbb csak azt közölték, hogy az űreszköz biztosan talajt fogott, majd néhány perccel később maga a szonda is jelezte: sikeresen Marsot ért, és az önjáró rover bevethető állapotban vészelte át a manővert. A leszállási folyamat követésére bevetették a vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor marsi műholdat és a kaliforniai Stanford Egyetem óriás rádióteleszkópját is.

Maga a leszállási művelet 6 percig tartott azt követően, hogy a szonda 130 kilométeres magasságban óránként 19 200 kilométeres sebességgel belépett a Mars légkörébe. Két perccel a talajtérés előtt kinyitotta a fékezőernyőjét, majd 20 másodperccel később ledobta magáról a már feleslegessé vált hővédő pajzsát, amely a túlhevüléstől védte meg a légkörbe történt belépés után. Hat másodperccel a felszínre érés előtt felfúvódtak a szonda légzsákjai, begyújtotta a helyzetének stabilizálására szolgáló rakétákat, majd 15 méteres magasságban csupán már csak a puha talajfogást szolgáló légzsákok maradtak rajta, és innentől kezdve szabadesésben tette meg útja utolsó szakaszát. Miután a felszínre ért, még egy kilométer hosszan pattogott, majd megállapodott a Guszev-kráterben kijelölt leszállókörzet területén.

A Spirit első színes felvétele a Marsról

Ezzel hat és fél év elteltével ismét ember alkotta szerkezet érkezett meg épségben a Marsra: 1997. július 4-én a Mars Pathfinder amerikai szonda a mostanihoz hasonló leszállást hajtott végre az égitest felszínén.

Munka a Mars felszínén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Később a Spirit másfél méteres teleszkopikus póznákon elhelyezett kameráival a környezetét 360°-ban ábrázoló felvételt készített. A NASA tudósai az elkövetkező napokban tesztelték a Spirit műszereit.

2004. január 23-án sikerült újra kapcsolatot teremteni a Spirittel, miután előzőleg több mint 24 órán át nem küldött adatokat a vörös bolygóról, és a földi irányítóközpont tudósai már komoly üzemzavarról beszéltek. A Deep Space Network nevű hálózat egyik Madrid melletti antennájának sikerült vennie pénteken a robot által küldött adatokat közép-európai idő szerint 12 óra 34 perctől 10 percen át, közölte a NASA. Az adatátvitel sebessége másodpercenként 10 bit volt, ami nagyon gyenge teljesítménynek számít. A NASA mérnökei a következő órákban utasítások sokaságát küldték el a Spiritnek, arra ösztönözve a szerkezetet, hogy küldjön adatokat saját állapotáról, amiből meg lehet állapítani a hiba okát. Az üzemzavart a robot fő számítógépének a memóriája okozta, amely megtelt felesleges adatokkal. Január 30-án újra fehér-fekete képek érkeztek. A robot még mindig ugyanabban a helyzetben volt, mint mikor először megszakadt vele a kapcsolat.

2004. március 7-én a Spirit marsjáró panorámakamerája egy, a vörös bolygó égboltját átszelő hullócsillagot kapott lencsevégre, amely elméletileg a Wiesman-Skiff nevű üstökös egy parányi darabja lehet.[4]

2005 augusztusában a Spirit felért a „Husband Hill”-nek (=„férj domb”) nevezett 82 méteres magaslatra a Guszev kráter síkja fölött.

2007-ben a Spirit legnagyobb felfedezését tette, amikor a talajban magas szilikáttartalmú kőzetet talált, amely akár a víz egykori jelenlétére is utalhat.[5] Ez év júliusa és augusztusa során a Spirit túlélte a bolygón tomboló porviharokat, amelyek akár véget is vethettek volna a küldetésnek.

2009 februárjában egy szerencsés széllökés-sorozat lefújta a szonda napelemtábláinak egy részéről a port, így javult azok hatásfoka, az eredeti megtermelt energiamennyiség napi ötven percig, a tisztább napelemekkel másfél óráig teszi lehetővé az előrehaladást a felszínen.[6][7] Májusban lazább szerkezetű talajra ért, amelybe kerekei a tengelyig belesüppedtek, és a jármű mozgásképtelenné vált.[8] A szonda környezetét újraépítve, földi laboratóriumban próbálták a szabaduláshoz elvégzendő manővereket kikísérletezni, közben a szonda a környezetét, mely váratlanul érdekesnek bizonyult, kutatta, kihasználva az időszakban bőségesen rendelkezésre álló napenergiát.[9]

2010. január 26-án bejelentették, hogy a Spirit végleg mozgásképtelenné vált, ezzel azonban nem ért véget a pályafutása, mert további tudományos mérések elvégzésére van lehetőség. (Ezt megelőzően több hónapig hiábavalóan kísérelték meg a Spiritet a homokcsapdájából kiszabadítani).[10]

2010. március 22-én volt az utolsó sikeres kapcsolat a marsjáróval. Valószínűleg az akkumulátorok gyengesége miatt túlzottan lehűltek a vezérlő egységei.

2011. május 25-én a NASA bejelentette, hogy feladja a kapcsolatfelvételi próbálkozásokat a Spirit marsjáróval.

Kiemelkedő eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A misszió során a szonda számtalan felfedezéshez segítette hozzá a kutatókat.[11]

  • Bizonyíték a valamikori forró vízforrások létére. – Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a Spirit jobb első kereke beszorult, és ezzel barázdát vájt a talajban. Itt amorf szilikát került a felszínre, ami jelenlegi tudásunk szerint csak forró vízfolyásoknál alakul ki.
  • Bizonyíték sűrűbb légkörre és édesvízre. – A Spirit karbonátokat fedezett fel a Mars felszínén. Ezek csak sűrű atmoszféra megléte esetén alakulnak ki, ami megakadályozza a gyors párolgást. A karbonátok kémiai felépítése arról árulkodik, hogy a víz nem volt savas, mint más, régebbi vízfolyásoknál a Marson. Ez azt jelenti, hogy több milliárd évvel ezelőtt élet lehetett a Marson.
  • Bizonyíték az aktív vízkörforgásra. – Amikor a Spirit elakadt és megpróbálta kiszabadítani magát, a kerekei szulfátokat hoztak a felszínre. Ezek az ásványok vízzel voltak kapcsolatban még akár 1 millió évvel ezelőtt is.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nem sikerül életre kelteni a Spirit marsjárót – index.hu, 2011. március 30.
  2. NASA closes book on Spirit rover's historic mission (2011-05-24)
  3. A rover státusza a NASA honlapján
  4. SG.hu - Lefotózták a Mars első hullócsillagát
  5. Űrvilág - A víz bűvöletében
  6. Szalai, Tamás: Marsi szelek segítségével tisztul a Spirit. Hírek.csillagászat.hu, 2009. február 17. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  7. Kereszturi, Ákos: Lefújta a szél a port a marsjáróról. [Origo] Világűr, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2009. február 23.)
  8. Kereszturi, Ákos: Most tényleg bajban van a marsjáró - kép. [Origo] Világűr, 2009. május 13. (Hozzáférés: 2009. május 13.)
  9. Spirit Stuck but Still Sleuthing (angol nyelven). Astrobiology Magazine, 2009. június 28. (Hozzáférés: 2009. június 30.)
  10. http://science.nasa.gov/headlines/y2010/26jan_spirit.htm?list1076597 Spirit is Now a Stationary Science Platform, 2010-01-26
  11. A Salute to Spirit (2011-06-03)
  • Erik Gregersen (szerk.): Unmanned Space Missions, Britannica Educational Publishing, 2010, ISBN 978-1-61530-052-5 (eBook)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]