Mars Odyssey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mars Odyssey
2001 mars odyssey wizja.jpg
A Mars Odyssey Mars körüli pályán

Ország  Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség NASA NASA
Küldetés típusa Orbiter
Összköltség 297 millió USD
Küldetés
Célégitest Mars
Indítás dátuma 2001. április 7.
Indítás helye USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás
Hordozórakéta Delta II
Megérkezés 2001. október 24.
Meghosszabbítás 2010. szeptember[1]
Az űrszonda
Tömeg 758 kg
Energiaellátás 750 W
Pálya Mars körüli napszinkron pálya
Hivatalos weboldal

A Mars Odyssey (vagy 2001 Mars Odyssey, Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia regénye után) űrszonda, melyet a NASA küldött a Marshoz 2001-ben. A Mars Odyssey űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryjában fejlesztették ki, a kivitelezésére a Lockheed Martin vállalat kapott megbízást.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mars Odyssey 2001. április 7-én indult a floridai Cape Canaveral légibázisának 17A jelzésű indítóállványáról. 2001. október 24-én érte el a Marsot. 2002. január 30-án állt végleges poláris pályára összetett levegőfékezéssel. A tudományos megfigyelések 2002. február 18-án kezdődtek. A küldetés első három évében az űrszonda tudományos megfigyeléseket végzett, azóta kommunikációs közvetítőként működik a későbbi (főleg a 2003-ban indult Mars Exploration Rovers) leszálló egységek és a Föld között. Az űrszonda egyik legnagyobb felfedezését 2002. május 28-án tette, hiszen nagy mennyiségű hidrogént talált a vörös bolygón.

2010. december 16-án megdöntötte elődje, a Mars Global Surveyor rekordját, így jelenleg a Mars Odyssey a leghosszabb ideig a Marsot kutató szonda, amely a tervek szerint a Mars Science Laboratory 2012-ben esedékes landolását is segíti majd.[2]

Műszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • THEMIS (Thermal Emission Imaging System) – hősugárzásmérő. Feladata infravörös és optikai tartományban felvételek készítése a Mars felszínéről. Célja a marsfelszín hőmérsékleti tulajdonságainak és a különböző ásványok összetételének vizsgálata. Nagy segítséget jelentett a felszíni képződmények elemzésében és a felszín alatti magasabb hőmérsékletű területek vizsgálatában is. A THEMIS rendszert a Santa Barbara Remote Sensing (Raytheon) építette és az Arizona Állami Egyetemről irányítják. (THEMIS honlap)
  • HEND (High Energy Neutron Detector) – neutrondetektor
  • GRS (Gamma Ray Spectrometer) – gamma spektrométer (GRS honlap)
  • MARIE (Mars Radiation Environment Experiment) – sugárzásmérő (MARIE honlap)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Odyssey témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó anyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Arizonai Állami Egyetem és a Google együttműködésének eredményeként, a THEMIS csapat programozóinak segítségével és nagy mennyiségű THEMIS adat felhasználásával jött létre a Google Mars weboldal. A készítésekor aktuális, jó minőségű THEMIS infravörös adat kb. 300 m/pixeles felbontásban tekinthető meg az "Infrared" gombra kattintva.
  • 2006-ban jelent meg a THEMIS infravörös/vizuális fényképezőgép által, a Valles Marineris kanyonról készített mozaikja. MOLA adatok segítségével 3D-s model is készült a területről, amelynek videója itt látható.
  • További THEMIS mozaik képek itt találhatóak.
  • A THEMIS által készített képek archivuma itt található (kereshető formában). Az adatbázist 3 hónaponként frissítik a legfrissebb képekkel.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Frey, Sándor: A Mars Odyssey pályamódosítása. Űrvilág.hu, 2008. október 11. (Hozzáférés: 2008. október 12.)
  2. NASA's Odyssey Spacecraft Sets Exploration Record on Mars (angol nyelven). JPL. (Hozzáférés: 2010. december 17.)