ExoMars
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy tervezett űreszközről vagy űrrepülésről szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2013. április 28. |
 |
| ExoMars | |
 |
|
| ExoMars modell (Berlin, 2006) | |
|
|
|
| Ország | Európa |
| Űrügynökség |  Európai Űrügynökség |
| Küldetés típusa | Marsautó |
| Összköltség | 500-800 millió euró |
| Küldetés | |
| Célégitest | Mars |
| Indítás dátuma | 2016 (Guyana Űrközpont) |
| Hordozórakéta | Ariane–5 ECA |
| Megérkezés | 2017 |
| Időtartam | 6 év |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 140–180 kg |
| Hivatalos weboldal | |
Az ExoMars európai űrkutatási projekt, amit az Aurora-program keretében indít – az eredetileg tervezett 2009, majd 2013 helyett – 2016-ban[1] az Európai Űrügynökség (ESA) a Marsra. A programban a NASA is részt vesz. A program több küldetésből áll: elsőként keringő és leszálló egységet, másodjára pedig két marsautót küldenek a bolygó felszínére.[2]
A kutatás legfőbb céljai között szerepel:
- a lehetséges (múltbeli vagy jelenlegi) marsi élet nyomainak kutatása,
- a közvetlenül a talajfelszín alatt található víz és egyéb geokémiai elemek eloszlásának vizsgálata,
- a felszíni közegben rejlő kockázatok feltárása, egy esetleges emberes Mars-misszió szempontjából,
- a talaj vizsgálata a Mars evolúciójának és lakhatóságának jobb megértése céljából,
- a Marsról visszatérő űrrepülés feltételeinek gyakorlati vizsgálata.
A technológiai kutatási célok a következők:
- nagy mennyiségű hasznos teher Marsra szállítása,
- napenergia hasznosítása a Marson,
- két méteres mélységből mintákat gyűjteni a felszín alól fúró segítségével,
- a marsautók kutató kapacitásainak fejlesztése.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Europe to Delay Mars Rover Mission (angol nyelven). SPACE.com, 2008. október 17. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Zöld utat kapott az ExoMars program – űrvilág.hu, 2010. január 13.
