ExoMars

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ExoMars
ExoMars model at ILA 2006.jpg
ExoMars modell (Berlin, 2006)

Ország Európa
Űrügynökség Európai Űrügynökség Európai Űrügynökség
Küldetés típusa Marsautó
Összköltség 500-800 millió euró
Küldetés
Célégitest Mars
Indítás dátuma 2016 (Guyana Űrközpont)
Hordozórakéta Ariane–5 ECA
Megérkezés 2017
Időtartam 6 év
Az űrszonda
Tömeg 140–180 kg
Hivatalos weboldal

Az ExoMars európai űrkutatási projekt, amit az Aurora-program keretében indít – az eredetileg tervezett 2009, majd 2013 helyett – 2016-ban[1] az Európai Űrügynökség (ESA) a Marsra. A programban a NASA is részt vesz. A program több küldetésből áll: elsőként keringő és leszálló egységet, másodjára pedig két marsautót küldenek a bolygó felszínére.[2]

A kutatás legfőbb céljai között szerepel:

  • a lehetséges (múltbeli vagy jelenlegi) marsi élet nyomainak kutatása,
  • a közvetlenül a talajfelszín alatt található víz és egyéb geokémiai elemek eloszlásának vizsgálata,
  • a felszíni közegben rejlő kockázatok feltárása, egy esetleges emberes Mars-misszió szempontjából,
  • a talaj vizsgálata a Mars evolúciójának és lakhatóságának jobb megértése céljából,
  • a Marsról visszatérő űrrepülés feltételeinek gyakorlati vizsgálata.

A technológiai kutatási célok a következők:

  • nagy mennyiségű hasznos teher Marsra szállítása,
  • napenergia hasznosítása a Marson,
  • két méteres mélységből mintákat gyűjteni a felszín alól fúró segítségével,
  • a marsautók kutató kapacitásainak fejlesztése.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ExoMars témájú médiaállományokat.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Europe to Delay Mars Rover Mission (angol nyelven). SPACE.com, 2008. október 17. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
  2. Zöld utat kapott az ExoMars program – űrvilág.hu, 2010. január 13.