Tűz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy fahasáb a tűzön

A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal elbomlasztja. A tűz általában az oxidációs folyamat kísérőjelensége. Önfenntartó folyamat. Hőmérséklete 1500 K-2000 K közötti. Az égés feltételei:

  • éghető anyag,
  • égést tápláló közeg és
  • gyulladási hőmérséklet

A tűz a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetes környezetben megkülönböztetnek felszíni, talaj- és koronatüzet. A felszíni tűz az, amelyik a fű- és cserjeszintet éri, összességében ez okozza a legnagyobb károkat. Ha az égési folyamat már a végéhez közeledik, mert kevés az égnivaló, talajtűzzé megy át, mely parázslik, de ha égnivalót talál, fellobban és tovább terjed. A koronatűz, mely a fák lombjait is eléri, szerencsére ritka, de ez a legpusztítóbb a tűz kialvása utáni állapotokat tekintve.

Az első tüzek egyidősek a növényvilág szárazföldi létével. Tüzeket okozhat villámcsapás, vulkánkitörés. A tűz azonban korántsem kizárólag pusztító jellegű. A természet körforgásában részt vesz azáltal, hogy termékeny hamuzsír kerül általa a talajba.

Katasztrófák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tűzvész természeti és emberi katasztrófát okozhat. A közelmúlt eseményeiből: görögországi 2007-es tűzvész, Kelet-Ausztrália. A történelem legnagyobb tűzvészei többnyire földrengés után történtek a közművek súlyos rongálódásai miatt: 1906 - San Francisco. A legnagyobb katasztrófák: Róma Néró idején; London, 1666; Hamburg, 1847; Newcastle, 1853; Chicago, 1871.

A tűz és az ember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kovácsmester tüze

Bizonyíték van arra, hogy a homo erectus már 790 ezer évvel a jelenkori ember, a homo sapiens előtt használta a tüzet.[1][2] A homo erectus helyét a homo sapiens vette át. A tűz nagyon fontos szerepet töltött be az emberré válás folyamatában. A beszéd és a tárgyhasználat mellett a tűz megszelídítése emelte ki az állatvilágból. XX. századi kutatások szerint az első lépcső a tűz domesztikációja felé a passzív tűzhasználat volt. Egy-egy tűzvész után ehető gyümölcsök és élve megsült állatok maradtak hátra, melyeket az ember megtalált (hasonlóképp tesznek egyes őserdei ragadozók is, akik a hamuban szerencsétlenül járt rágcsálókat keresgélnek.) A félelem a tűztől csak ezután következett. Lassan megtanulta kordában tartani, elkövetkezett az aktív tűzhasználat ideje, mely napjainkig is tart. A tűz feletti uralom a civilizáció egy formáját tette lehetővé. Magával vont ugyanis szociológiai változásokat is. Több ezer év elteltével ennek köszönhetően alakult ki a földművelés és a földművelő társadalom. A földművelésben - a közhiedelemmel ellentétben - szintén jelentős volt a tűz szerepe. Mielőtt a vándorló csoportok letelepedtek, felégettek bizonyos földterületet, amit később megműveltek. Hosszú időbe telt, mire ezt az irtásos-égetéses földművelés helyett eljött az egymással területért harcoló csoportok ideje. Fontos szerepe volt a tűznek abban is, hogy az ember táplálkozása gyökeresen megváltozott. A főzés folyamatával megszűnnek a különben mérgező növények méreganyagai, a kemény rostszálak megpuhulnak, a hús tartósabbá válik, mintha nyersen maradna.

A tűz mint energiaforrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokan meglepődnek, de még ma is a tűz által nyerjük az előállított energia legnagyobb részét. A hőerőművekben szenet, kőolajat, földgázt, alternatív energiahordozókat égetnek el, a hőenergiát pedig elektromos áram előállítására használják fel.

A tűz egyéb használata - háborúban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parittyákból olajjal átitatott gyutacsokat hajítottak már az ókorban is az ellenség védőhelyére. Az elfoglalt városokat többnyire felégették (lásd például Trója pusztulását) A görögtűz speciális tűz volt, ami ellen szinte lehetetlen volt védekezni. A puskapor európai felfedezésével forradalmasodott a hadviselés, a lovagi harckultúrát felváltotta az újkor-ra jellemző tűzfegyveres hadviselés. Ágyúkban, puskákban, legkésőbb pisztolyokban alkalmazták.

Tűz és vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tűz megfoghatatlansága hatott a különböző korok gondolkodására is. A négy alapelem közé, a víz, a föld és a levegő mellé a tüzet tették, ugyanolyan fontosnak tartva. Kínában a tűz az öt elem egyike. Az óperzsa vallásalapító, Zarathustra gondolatkörében is fontos szerepet játszik a tűz. Egyiptomban a főnixmadár, mely elégeti magát s hamvaiból feltámad, az öröklét jelképe. A különböző népek mítoszai nagyjából egyeznek abban, hogy a tűz isteni kiváltság volt, s hősnek tekintik azt, aki ellopta, a görög mitológiában például Prométheuszt. A tűz a megtisztulás szimbóluma is, a kereszténység gondolatvilágában tisztítótűz formájában jelenik meg, de a tüzet a Pokolhoz is társítják. A középkorban babonás elemek jelentek meg, azt tartották, hogy a boszorkánynak nem fáj a tűz lángja, mert nem kiabál, mikor meggyújtják a máglyát. Ennek azonban az a magyarázata, hogy a füsttől nem látszott, hogy a boszorkánynak kikiáltott egyént tűzgyújtás előtt megfojtották.

Hideg égés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hideg égés során a láng hőmérséklete 500 K-800 K közötti. Ilyen lánggal a Nemzetközi Űrállomás laborjában kísérleteztek, mikrogravitációs körülmények között, ahol az ilyen hideg láng hosszú percekig ég. A Földön is előállítható hasonló láng, de az rövid időn belül kialszik. A hideg égés kémiája különbözik a hagyományos égéstől. Normál égéskor korom, szén-dioxid, és víz keletkezik. A hideg égés során szén-monoxid és formaldehid. A kutatás gyakorlati haszna lehet a hatékonyabb égés megvalósítása a gépkocsik motorjában.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fire Out Of Africa: A Key To The Migration Of Prehistoric Humans (angol nyelven). ScienceDaily, 2008. október 28. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
  2. F. Clark Howell a spanyolországi Torralba mellett talált szenzációs leletet, mely arra enged következtetni, hogy a homo erectus vadászat közben a tűzzel a mocsárba kergette az állatokat. Az állatok ugyanis tartanak a tűztől.
  3. Strange Flames on the ISS 2013-06-18

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tűz témájú médiaállományokat.
  • Johan Gouldsblom: Tűz és civilizáció

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Stephen Pyne: Fire in America

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]