1923-as nagy kantói földrengés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1923-as nagy kantói földrengés
Kanto-daishinsai.jpg
Látkép a megsemmisült Jokohamáról
Dátum 1923. szeptember 1.
Időtartam 4 perc
Richter-skála
szerinti magnitúdó
kb. 8,2
Momentum magnitúdó 7,9 Mw
Mélység 30 km
Érintett országok Japán
Földcsuszamlások igen
Szökőár 6-12 méter magas hullámokkal
Károk, áldozatok A halálos áldozatok becsült száma 105 és 145 ezer közötti. Jokohamában az épületek 90%-a károsodott vagy megsemmisült, jelentős épületkárok Tokióban és a teljes régióban. A becsült kárösszeg 5-10 milliárd jen.
Az epicentrum elhelyezkedése
1923-as nagy kantói földrengés  (Japán)
1923-as nagy kantói földrengés
1923-as nagy kantói földrengés
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 06′, k. h. 139° 30′Koordináták: é. sz. 35° 06′, k. h. 139° 30′

Az 1923-as nagy kantói földrengés (más néven tokiói földrengés, japánul 関東大震災 Kantó daisinszai) Japán történelmének legtöbb halálos áldozatot követelő földrengése volt, mely szinte teljesen elpusztította Tokiót és a közeli kikötővárost, Jokohamát is. A földrengést követően hatalmas tűzvész keletkezett a nagyvárosokban, illetve 6-12 méter magas hullámokkal szökőár (cunami) csapott le a partvidéki területekre. A katasztrófa 1923. szeptember 1-jén helyi idő szerint déli 11 óra 58 perckor következett be, a rengés a hivatalos adatok szerint 4 percig tartott, de a különböző beszámolók 4 és 10 perc közötti intervallumról szólnak.[1]

A földrengés epicentruma Tokiótól délre, a Szagami-öbölben, Osima-sziget közelében volt, Richter-skála szerinti erőssége körülbelül 8,2-es lehetett. A halálos áldozatok számát a különböző források 105 és 145 ezer között becsülik, a földrengést követő tűzvészben Jokohamában a lakások 90%-a megsérült vagy megsemmisült, Tokióban az épületek 40%-a leégett.[2][3][4]

Geológiai háttér és adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lemezmozgások a fülöp-szigeteki tektonikai lemez környezetében

A japán szigetvilág négy tektonikai lemez találkozási zónájában alakult ki, a Kantó régió a nagyobb sűrűségű fülöp-szigeteki óceáni lemez, valamint a kontinentális lemez szubdukciós zónájában helyezkedik el. Itt az óceáni lemez évente akár 10 centimétert is haladva bukik a kontinens pereme alá, heves földrengéseket és vulkanikus tevékenységet okozva. Az 1923-as földrengés során az óceáni lemez vízszintes irányú elmozdulása a becslések szerint mintegy három és fél méter lehetett. A kormány és a haditengerészet korabeli vizsgálatai alapján valójában két földrengés történt a Szagami-öbölben. A földrengés erőssége a Richter-skála szerint körülbelül 8,2-es lehetett.[1][2]

Áldozatok és károk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1923-ban a háztartásokban többnyire még hagyományos tűzhelyeket használtak, a katasztrófa pedig az ebédhez való készülődés idején történt, aminek következtében a városok lakónegyedeiben több helyen tűz ütött ki, akárcsak egyes ipari területeken, laboratóriumokban és más hasonló létesítményekben. Az erős szél következtében a tűz gyorsan terjedt és napokig tartott a lángok megfékezése.[1][2]

Az épületek elsődleges – azaz kifejezetten a földmozgás hatására bekövetkező – károsodása elsősorban Tokió folyami hordalékra épült városrészeiben következett be. A vízzáró agyagrétegek közé beékelődött homokos talaj sok helyen folyóssá vált, aminek következtében az épületek megsüllyedtek, összedőltek.[2][5] Jelentős károkat okoztak még a földcsuszamlások, illetve a part menti területeken a szökőár (cunami), ami helyenként 6-12 méter magas hullámokkal csapott le.[1][4][6]

A halálos áldozatok pontos számára vonatkozóan nincsenek megbízható adatok, a különböző források 105 és 145 ezer fő közötti becsült adatokat említenek, ami az érintett területek lakosságának mintegy 2,5-3 százaléka.[2][4][6] Az anyagi kár egyes becslések szerint elérhette akár a 10 milliárd jent is (mintegy 5 milliárd dollár), míg a hivatalos adat szerint több mint 5 milliárd jen volt.[7]

Etnikai vérengzés és politikai tisztogatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földrengést követően szinte azonnal terjedni kezdett a pletyka, hogy a szigetországban élő külföldiek, elsősorban a koreaiak (Korea 1910-től japán megszállás alatt állt), a kaotikus állapotokat kihasználva a hatalom átvételére készülnek, szándékos gyújtogatással, fosztogatással, illetve a kutak megmérgezésével súlyosbítják a helyzetet. Szeptember 5-én ugyan a miniszterelnök kiadott egy közleményt, mely szerint ezek a híresztelések minden alapot nélkülöznek, szeptember 8-án pedig Tokióban elrendelték a statáriumot, valamint a hatóságok menedékhelyet nyújtottak több ezer koreainak, a tömeges leszámolásokat ezzel azonban már nem tudták megakadályozni.[1][3]

A nagyvárosokban a helyi közösségek védelme érdekében polgárőr csoportok kezdtek járőrözni, miután a rendőrség vezetője a katasztrófa másnapján felszólította a prefektúrák kormányzóit, hogy „tegyenek határozott intézkedéseket a koreaiak tevékenységére való tekintettel”. A felállított ellenőrzőpontokon a koreai, vagy koreainak vélt személyeket letartóztatták, sok esetben azonnal meggyilkolták. A rendőrség hivatalos adatai szerint az ilyen esetek 231 áldozatot követeltek, de a legtöbb történész szerint a katasztrófát követő első napokban 6-8000 hasonló gyilkosság történhetett.[2][3]

Egyes karhatalmi csoportok politikai leszámolásra is kihasználták a rendkívüli helyzetet. Katonai rendészek által elkövetett gyilkosság áldozata lett az ország talán legismertebb anarchista aktivistája, Ószugi Szakae, valamint élet- és munkatársa, Itó Noe, de a gyilkosok végeztek Ószugi hat éves unokaöccsével is. Számos szakszervezeti vezető bebörtönzését követő meggyilkolására is fény derült a későbbiekben.[2]

Az erőszakos cselekmények elkövetői közül néhány száz főt a rendőrség ugyan letartóztatott, de csak nagyon kevesekre szabtak ki végül valamilyen komolyabb büntetést.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Earthquake Engineering Library James, Charles D.: The 1923 Tokyo Earthquake and Fire online
  2. ^ a b c d e f g h Brown University Library Smith, Kerry: A Brief History of the Disaster online
  3. ^ a b c Brown University Library Denawa, Mai: Behind the Accounts of the Great Kanto Earthquake of 1923 online
  4. ^ a b c Encyclopædia Britannica Tokyo-Yokohama earthquake of 1923 online
  5. Journal of Disaster Research Vol.1 No.2, 250-251. o.
  6. ^ a b USGS Historic Earthquakes – Kanto (Kwanto), Japan online
  7. Department of Earth and Atmospheric Sciences The 1923 Tokyo Earthquake

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1923-as nagy kantói földrengés témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]