Természeti katasztrófa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Josef Gabriel Frey: Jelenségek a Föld alatt és fölött, 1878
1. sor: földrengés, zivatar, gömbvillám
2. sor: lidércfény, éjféli nap, a Hold és udvara
3. sor: napszivárvány, holdszivárvány, északi fény
4. sor: tengeri vihar, tornádó, samuni (?)

A természeti katasztrófa valamilyen esemény, amely általában rövid ideig – vagy legalábbis a következményeinek fennállásához képest rövid ideig – tart. Ez az esemény ritkán fordulhat csak elő, igen sokszor egyedi, megismétlődése (ugyanott, ugyanúgy) kizárt (például egy hegyomlás). A katasztrófa másik fontos jellemzője, hogy fellépését gyakran nem lehet pontosan előre látni, vagy legalábbis a „résztvevők” nem látják előre: mindig van benne valami meglepetésszerű, ami miatt az esetleges elhárítási kísérletek általában eredménytelenek. Végül a legfontosabb: a katasztrófa alapvető változást okoz az érintett természetes rendszerben (ökoszisztémában), azaz az esemény utáni állapot legalább egy lényeges jellemzőjében különbözik az esemény előtti állapottól. A folyamat lehet rövid hatású krízis (a rendszer hamar visszatér az esemény előtti állapotba), de okozhat végleges katasztrofális változást is. A kettő között minden fokozat elképzelhető.[1]

Nincs pontos definíciója annak, mit is tekintsünk katasztrófának. Napjainkban – főleg az ebben érdekelt nagy biztosítótársaságok adatai alapján – egy földrengést, vulkánkitörést, árvizet vagy bármilyen egyéb csapást akkor minősítenek katasztrófának, ha az áldozatok száma meghaladja a húszat, vagy a kár összege a hatmillió dollárt.[2]

Az ember természetesen nem szereti a katasztrófákat, s mindent megtesz elkerülésükre, elhárításukra vagy legalábbis előre jelzésükre. Ez a törekvés hívta létre a világ legjobban működő „politikamentes” szervezeteit: a nemzetközi időjárás-megfigyelést, a trópusi hurrikánokat követő hálózatot, a vulkanológiai és földrengésfigyelő hálózatot (amelynek álma az előrejelzés), a vízügyi együttműködéseket stb..[3]

Tartalomjegyzék

Fajtái [szerkesztés]

Kőszeg 2009. június 24-én a Kőszegi-hegységről lezúduló folyamban

Geológiai katasztrófák [szerkesztés]

  • vulkánkitörés
    • tefrahullás
    • lávafolyás
    • iszapár (lahar), jégkitörés
    • izzó felhő
    • vulkáni gáz
      • afrikai gyilkos tavak okozta fulladásos halál (a Monoun-tó és a Nyos-tó Kamerunban és a Kivu-tó Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán)[4]
    • vulkáni hamu
  • földrengés
  • földcsuszamlás, hegy- és partomlás – földcsuszamlást több tényező is okozhat: a heves esőzés, a földrengések, robbantási műveletek, a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtében).
  • a földi mágneses mező gyengülése

Hidrológiai katasztrófák [szerkesztés]

Klimatikus/légköri katasztrófák [szerkesztés]

Tűzkatasztrófák [szerkesztés]

  • erdőtűz

Földönkívüli eredetű katasztrófák [szerkesztés]

Bioszféra katasztrófák [szerkesztés]

Növények és/vagy kártevőik okozta katasztrófák

Állatok okozta katasztrófák

Betegségek, járványok, epidémiák

Technikai eredetű (civilizációs) katasztrófák [szerkesztés]

Ember okozta ökológiai katasztrófák a 20. században [szerkesztés]

Ember okozta ökológiai katasztrófák a 21. században [szerkesztés]

Jövőbeli katasztrófák [szerkesztés]

  • Katasztrófák, amelyekre nem számítunk - "fekete hattyú"-vészhelyzetek 2012-ben [6]
  • A tengerszint-emelkedés miatt eltűnő szigetországok: Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu [7]

Lásd még [szerkesztés]

Hivatkozások [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  • Horti József: Katasztrófák a természetben, Bp., Natura, 1984 ISBN 963-233-103-6
  • Dr. Juhász Árpád: Katasztrófák évtizede, Bp., Medicina Könyvkiadó, 1992 ISBN 963-243-376-9
  • A világ legnagyobb katasztrófái, Bp., Android Lap- és Könyvkiadó, 1997 ISBN 963-8377-09-7
  • A világ legnagyobb természeti katasztrófái 1., Bp., Jövővilág Alapítvány, 2005 ISBN 963-7378-01-4
  • A világ legnagyobb természeti katasztrófái 2., Bp., Jövővilág Alapítvány, 2005 ISBN 963-7378-02-2
  • Weinbrenner Rudolf: Itt a világvége?, Bp., Akadémiai Kiadó, 1987 ISBN 963-05-4492-X

Külső hivatkozások [szerkesztés]