Légnyomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy higanyos barométer vázlatos rajza

A légköri nyomás vagy légnyomás az adott területre ható nyomás, amit a levegő súlya okoz. A légtömegekben lévő légnyomás hatással van magára a légtömegre, létrehozva magas és alacsony nyomású területeket.

A hozzávetőleges légnyomás a magasság függvényében

A légnyomás és magasság összefüggése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy a tengerszint feletti magasság növekszik, egyre kevesebb levegőmolekula van felettünk. Ebből adódóan a magassággal a légköri nyomás exponenciálisan csökken. A pontos aktuális érték számításokkal nem meghatározható, mert egyrészt a légkör nem viselkedik ideális gázként (légköri frontok kialakulása), valamint a levegő gyakran tartalmaz csapadékot és egyéb szennyeződéseket.

A tengerszinthez közeli magasságokban a légnyomás körülbelül 1,2 kPa-lal változik 100 méterenként. Általánosan a következő képlet írható fel a légköri nyomás (p) nagyságára egy adott magasságban h:

p = p_0 \cdot \left(1 - \frac{L \cdot h}{T_0} \right)^\frac{g \cdot M}{R \cdot L} \approx p_0 \cdot \exp \left(- \frac{g \cdot M \cdot h}{R \cdot T_0} \right) \approx \exp \left( {5-{h \over 15500}} \right) ,

ahol az állandók értéke:

Tényező Leírás Normális érték
p0 Tengerszinten lévő légköri nyomás 101 325 Pa
L átlagos légköri hőmérséklet csökkenés 0,0065 K/m
T0 tengerszinti átlagos hőmérséklet 288,15 K
g nehézségi gyorsulás 9,80665 m/s2
M Száraz levegő moláris tömege 0,0289644 kg/mol
R Egyetemes gázállandó 8,31447 J/(mol × K)

Egy a tengerszinttől a légkör tetejéig tartó 1 cm-es levegőoszlop tömege körülbelül 1,037 kg. Egy 1 m² alapterületű oszlopra 100 kN (kilonewton) erő hat.

31 km magasságban a nyomás körülbelül 10(5−2) Pa = 1000 Pa, vagyis 1%-a a tengerszintnél tapasztaltnak.

Szabványos légköri nyomás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A légköri nyomás törvényes értéke vagy „az állandó légkör” (1 atm) egyenlő 101,325 kilopascallal (kPa). Értékét nemzetközi szabvány határozza meg (ISO 2533:1975)

Ezt megadható még:

Ez a „tengerszintre átszámított nyomás”, mint érték, valójában fizikai állandó, konvencionális valódi érték (Nemzetközi Metrológiai Szótár). Funkciója az, hogy a mértékegységek közötti átszámítást félreérthetetlenül mindenhol azonos értékkel végezzék. A valós légköri nyomás a helytől és időtől függő változó érték.

Átlagos tengerszinti nyomás (MSLP vagy SLP)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az átlagos tengerszinti nyomás az a nyomás, amelyet úgy kapunk meg, hogy egyszerűen megmérjük a légnyomást a tengerszintnél, vagy egy adott magasságban található mérőállomás nyomását módosítjuk egy arra alkalmas magassági képlettel. A tengeri hajóknak és az alacsonyan fekvő időjárási állomásoknak korrigálniuk kell a barométerrel mért értékeiket, hogy megkapják az átlagos tengerszinti légnyomást.

Ezt az értéket hallhatjuk a rádióban és televízióban vagy olvashatjuk az újságban. Amikor az otthoni barométereket a helyi időjárás mérésére állítjuk be, akkor azok a tengerszintre vetített légnyomást mutatják, nem az aktuális helyi légnyomást.

A tengerszintre vetítés azt jelenti, hogy a légnyomás változásainak mértéke ugyanannyi mindenki számára. A magas, illetve alacsony légnyomás nem függ a domborzati helyzettől. Az azonos légnyomású helyeket az időjárási térképeken az ún. izobár vonalak rajzolják ki .

A légi közlekedésben használt nyomásmagasság (QNH , QFE vagy QNE) egy másik, a tengerszintre vetítő mérés, de az eljárás amivel készül, eltér az előzőektől.

  • A QNH értékére beállított magasságmérő a tengerszint feletti magasságot adja meg.
  • A QFE értékére beállított magasságmérő pedig a repülőtér talajszintje feletti magasságot mutatja.
  • A QNE szerint leolvasott magasságmérő az egyezményes tengerszinti nyomáshoz viszonyított magasságot adja meg.

A tengerszinti légnyomás 1013,25 hPa (mbar) vagy 760 mm higanyoszlop (Hgmm) nyomása. A légi közlekedés időjárás-jelentéseiben (METAR) a QNH-t teszik közzé millibarban vagy hektopascalban, kivéve az Egyesült Államokban és Kanadában, ahol higanyhüvelykben adják meg (inHg). Az időjárási kódoknál mindössze 3 számjegyre van szükség. A tizedespontok és az első egy vagy két számjegy elhagyható: 1013,2 mbar-t vagy 101,32 kPa-t 132-vel; 1000,0 mbar-t vagy 100,00 kPa-t 000-val; 998,7 mbar-t vagy 99,87 kPa-t 987-tel jelölik; stb. A legmagasabb tengerszinti légnyomást a Földön Szibériában mérhetjük, ahol a nyomás meghaladhatja a 1032,0 mbar-t. A legalacsonyabb nyomások a hurrikánok középpontjában találhatók.

Légnyomás-ingadozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A légnyomás folytonos változása a Földön jelentős szerepet tölt be az időjárás és az éghajlat tanulmányozásában. A legnagyobb légköri nyomást, 108,57 kPa-t (1085,7 mbar vagy 81,43 cm higany) a mongóliai Tosontsengelben rögzítették 2001. december 19-én. A magyarországi rekord 1055,9 hPa (Budapest-belterület (II. ker), 1907. január 24.).

A legalacsonyabb nyomás (nem tornádóban) 1979. október 12-én a Tip hurrikán mért 86,996 kPa (869,96 mbar vagy 652,5 Hgmm). A magyarországi rekord 968,6 hPa (Nagykanizsa, 1976. december 2.).

A légnyomás napi ritmusban változik. Ez a hatás nagyon erős a trópusi zónában és közel nulla a sarkköri területeken. A trópusokon akár 5 mbar is lehet a változás mértéke.

Légnyomás mérése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barométer vagy forrásponthőmérő - hipszométer segítségével lehetséges.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Légnyomás témájú médiaállományokat.