Convair

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Consolidated Vultee / Convair
Típus Repülőgépgyártó vállalat
Alapítva 1943
Megszűnt 1996
Székhely Egyesült Államok, Kalifornia, San Diego
Iparág Űrhajózás
Termékek Repülőgépek
Leányvállalatai Consolidated Aircraft
Vultee Aircraft
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Consolidated Vultee / Convair témájú médiaállományokat.
RIM–2 Terrier föld–levegő rakéta indítása az USS Providence (CLG–6) hadihajó fedélzetéről
Az Atlas rakéta indítása a Friendship 7 űrhajóval, amely az első amerikai emberes orbitális űrrepülés volt
Atlas–Centaur

A Convair amerikai repülőgépgyártó vállalat volt, amely később rakétákat és űrhajókat is gyártott. A vállalat 1943-ban jött létre a Vultee Aircraft és a Consolidated Aircraft repülőgépgyártók egyesülésével, a gyártó létrejötte olyan úttörő repülőgépeket eredményezett, mint például a Convair B–36 bombázó, az F–102 Delta Dagger és az F–106 Delta Dart. A Convair gyártotta az első Atlas rakétát, amellyel orbitális emberes űrrepülést hajtottak végre a Mercury-program során, valamint a sikeres Atlas-Centaur rakétát. 1994-ben a céget eladták az akkori tulajdonosnak, a General Dynamicsnek, valamint a McDonnell Douglast, a Lockheedet és a legtöbb kisebb vállalatot is eladták 1996-ban.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Consolidated Vultee Aircraft Corporation az idők folyamán megváltoztatta a nevét, így jött létre a Convair elnevezés, ez az amerikai repülőgép gyártóvállalat rakétákat, űrhajókat tervezett és fejlesztett, a gyártások alatt csúcstechnológiai űrhajózási termékeket és tengeralattjáró egységeket épített. A gyártóvállalat 1943-tól 1994-ig létezett, elődje, a Consolidated Aircraft olyan repülőgépeket gyártott, amelyek fontosak voltak a második világháború korai éveiben, különösen az PBY Catalinat, amely az amerikai haditengerészetnél a kanadai, brit és más légierőknél szolgált. A Catalina gyártása 1945 májusában fejeződött be, és összesen több mint 4000 darabot gyártottak le belőle. Hamarosan létre is hozták a Convairt a Consolidated Aircraft Company és a Vultee Aircraft Company gyártók összeolvadásával. Ez az egyesülés az akkori időszakban egy nagy repülőgépgyártó céget eredményezett, bár még mindig kisebb volt, mint az óriási repülőgépgyártók, a Douglas Aircraft, a Boeing és a Lockheed. A Convair mindig végzett kutatásokat, tervezéseket és gyártásokat a dél-kaliforniai San Diegoban, a közeli területeken és más helyszíneken is.

A jetkorszak, a hidegháború és az űrkorszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1953 márciusában a General Dynamics Corporation megvette az egész Convair konglomerátumot, katonai és high-tech cégeket, és ezekből hivatalosan is megalapították a Convair Divisiont a General Dynamicson belül.[1]

A jetkorszak megkezdése után a Convair úttörő volt a harci-, bombázó- és deltaszárnyú vadászrepülőgépek tervezésében, valamint a francia Dassault repülőgépgyártó vállalat is hasonlóan tervezte és építette meg akkoriban a Mirage vadászgépeit.

A Convair egyik leghíresebb repülőgépe a 10 hajtóműves Convair B–36-os volt, a gépet négy sugárhajtómű és hat Pratt & Whitney R–4360 Wasp Major csillagmotor hajtotta. A Convair B–36 volt a legnagyobb dugattyús motorral működű földi bombázó a világon. A Convair további termékei az Atlas rakéta, az F–102 Delta Dagger és az F–106 Delta Dart deltaszárnyú elfogóvadászgépek és a deltaszárnyú B–58 Hustler szuperszonikus interkontinentális nukleáris bombázók voltak. Az 1960-as években egy ideig a Convair saját utasszállító repülőgépeket is gyártott, a Convair 880-ast és a Convair 990-est, de ezek nem voltak nyereséges vállalkozások a gyártó számára. Azonban a Convair úgy gondolta, hogy nyereséges lesz mint légi közlekedési alvállalkozó és repülőgéptörzs-gyártó, amelyeket a McDonnell Douglasnak, Boeingnak és a Lockheednek gyártott.

A Convair Division 1965-ig tervezte és gyártotta saját repülőgépeit, később áttértek a sárkány/repülőgép-szerkezet alvállalkozói projektekre, ezeket a szerkezeteket más vállalatok számára építették meg. A Convair sok pénz és energiát fektetett az űrhajózási projektjeibe, különösen a rakétahajtóművek tervezésébe. A Convair elkészítette az Atlas ICBM típusú rakétát az amerikai légierő számára, de ez néhány év alatt elavult, és a szobahőmérsékletű folyékony üzemanyaggal hajtott Titan II rakéta és a szilárd üzemanyagú Minuteman rakéta váltotta fel.

A Convair keményen dolgozott azon, hogy az Atlas rakéta nagyon megbízható és használatos legyen, különösen hasznos, amikor a Centaur felső fokozattal volt együtt, ezek egyesítésével létrejött az Atlas-Centaur rakéta, amellyel távközlési műholdakat és űrszondákat indítottak geoszinkron pályára. A Centaur rakétafokozatot a Convair tervezte, fejlesztette és gyártotta, és ez volt az első, a világűrben széles körben használt kriogén üzemanyag-oxidálással működő, a folyékony hidrogén és folyékony oxigén kombinációjával hajtott rakéta. A folyékony hidrogén – folyékony oxigén kombinációjával a Centaur fontos előfutára volt az S–II második szakaszának és az S–IVB harmadik szakaszának, valamint a hatalmas Saturn V holdrakétának, amit az Apollo-program során használtak fel. Az S–IVB fokozatot korábban az Apollo–7-nél kisebb Saturn IB rakéta második fokozatában használták fel. A Centaur felső fokozatában először a Surveyor holdszondákat indították 1966-ban.

Több mint 100 Atlas-Centaur rakétát gyártott le a Convair (beleértve a rakéta utódainak elnevezéseit is), a sikeres első indítás óta több mint 100 műholdat állítottak vele pályára, és sok más űrmissziókban is részt vett. A Pioneer–10 és Pioneer–11 űrszondákat is vele indították, ez volt az első két űrszonda, amely elhagyta a Naprendszert.

A repülőgépek, rakéták és űrhajók mellett a Convair nagy Charactron vákuumcsöveket is kifejlesztett, ami a modern számítógép-monitoroknál használt katódsugárcsőnek (CRT) az előfutára volt.[2] Egy kisebb terméket is kidolgozott, a CORDIC algoritmust, amelyet ma is széles körben használnak a számológépekben, a FPGA-ban és más kisebb elektronikus rendszerekben szögfüggvények és hiperbolikus függvények kiszámítására, mert csak összeadást, kivonást, biteltolást és LUT-ot (look-up table) használ, a számításigényes szorzást nem.

Gyártmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Convair B–36 Peacemaker, amely csillagmotort és sugárhajtóművet egyaránt használt
A Convair XF-92A, az Egyesült Államok első deltaszárnyú vadászgépe
A Convair B–58 Hustler. Ez a transzkontinentális bombázó repülőgép 1962. május 5-én sebességi világrekordot állított fel a Los Angeles–New York oda-vissza non-stop repülőútjával

Rakéták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. General Dynamics Corporation. U.S. Centennial of Flight Commission. (Hozzáférés: 2006. március 31.)
  2. Charactron Tube. Computing at Chilton, of Atlas Computer Laboratory, Chilton, 2006. augusztus 5. (Hozzáférés: 2006. október 22.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]