Cincinnati

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cincinnati
Cincinnati oh skyline.jpg
Cincinnati városa és az Ohio-folyó
Cincinnati zászlaja
Cincinnati zászlaja
Cincinnati pecsétje
Cincinnati pecsétje
Becenév: The Queen City, Cincy, The Tri-State
Mottó: Juncta Juvant (latin) Egységben az erő
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Ohio, Q152891
Alapítás éve 1802
polgármester Mark L. Mallory
Testvérvárosai Netánja, Nancy, München, Májszúr, Q45798, Q38968, Hszinpej, Harare, Tijuana, Harkov, Tajpej, Róma
Népesség
Népesség 296 943 fő (2010) +/-
Népsűrűség 1650,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 147 m
Terület 206,1 km²
- ebből vízi 4,1 km²
Időzóna EST (UTC-5)
Elhelyezkedése
Cincinnati (USA)
Cincinnati
Cincinnati
Pozíció az USA térképén
é. sz. 39° 08′ 00″, ny. h. 84° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 39° 08′ 00″, ny. h. 84° 30′ 00″

Cincinnati 296 943 lakosával az Amerikai Egyesült Államok 57. legnépesebb városa Ohio államban az Ohio-folyó partján fekszik. A város agglomerációjának 2 155 137 lakosa van a 2008 Census Bureau becslése szerint, amivel a 24. legnépesebb agglomeráció az Amerikai Egyesült Államokban.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cincinnatit 1788-ban John Cleves Symmes és Robert Patterson ezredes alapították. A település végleges nevét 1790-ben kapta Arthur St. Clairtől, aki az Északi Területek kormányzója volt. A várost az után a Cincinnati Társaság után nevezte el, amelynek maga is tagja volt. A társaság George Washingtont egy későkori Cincinnatusnak tartotta. Cincinnatus a patríciusi előjogok védelmezője volt, aki római diktátorként többször szolgálta Rómát, de miután sikeresen megvédte a várost az aequoktól, hivataláról önként lemondott és visszatért a birtokára gazdálkodni, hatalmával nem élt vissza. 1802-re faluvá fejlődött, aminek első bírája David Ziegler lett, aki a németországi Heidelbergből érkezett Amerikába. 1819-re várossá fejlődött a település. A Miami and Erie csatorna megépítése, amely az Erie-tavat kötötte össze az Ohio-folyóval, és a gőzhajózás fejlődése, lehetővé tette Cincinnatinak, hogy 1850-re 115 000 lakosa legyen. A Miami--Erie csatornát 1825-ben kezdték el építeni, és 1840-re érték el Toledót. Henry Wadsworth Longfellow írta a városról, hogy a „Nyugat Királynője". Ezekben az időkben a lakosok városukat a Királynő városának hívták.

Cincinnati, 1841-ben

A város gazdaságát meghatározta az Ohio-folyó mentén lévő déli államokkal való rabszolga-kereskedelem, miközben egyre több fekete telepedett le az államban. Ez később két részre osztotta a várost, azokra akik támogatták rabszolgaságot, és azokra akik ellenezték. 1829-ben és 1836-ban lázadások törtek ki, ugyanis egyre több délről szökött rabszolga telepedett le a városban. A rabszolgaságpárti fehérek összecsaptak a rabszolgákkal, és azokkal a fehérekkel, akik kiálltak a feketék mellett. A lázadások után sok fekete költözött el onnan. 1836-ra elérte a vasút Cincinnatit, ami nagy lökést adott további fejlődésének. 1853-ban megalapították a városban az első hivatásos tűzoltóságot az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a tűzoltók már rendszeresen kaptak fizetést.[1] 1859-ben Cincinnatiben villamossíneket fektettek le, ami megkönnyítette a városlakók közlekedését. Az amerikai polgárháború alatt a város kulcsszerepet töltött be az északi csapatok ellátásában, szolgált többek között olyan intézmények főhadiszállásaként is, amelyek Ohio állam megvédéséért feleltek, vagy amikből a Kentucky és Tennessee felé irányuló támadó csapatokat irányították. A város lakóinak jelentős része a déliekkel szimpatizált, ugyanis kereskedelmében még mindig jelentős szerepet játszott a rabszolga-kereskedelem. 1863-ban a konföderációs csapatok statáriumot hirdettek a városban, mert annak lakói veszélyeztették az északi csapatokat. 1879-ben a Procter & Gamble Cincinnati egyik fő szappangyártója lett, de egy tűzvészben leégett a gyár, és utána Mill Creekbe költöztek. 1883 szentestéjén két rabló kirabolta és brutálisan meggyilkolta a főnökét. A gyilkosokat elfogták, és 1884-ben 20 évre ítélték őket. De a nép csak a halálbüntetést tartotta volna megfelelő ítéletnek. Az ítélethirdetés utáni napokban lázadások törtek ki, s ezekben a városlakók súlyosan bántalmazták az esküdteket, és a bíróság épületét is megtámadták. A zavargásokban 45 ember halt, és 125 sebesült meg. A nagy gazdasági világválság a várost sem kerülte el, de a hasonló méretű városokhoz képest előnyben volt, hisz a vízi kereskedelmet kevésbé érintette a válság, mint a vasúti közlekedést. A város életében tragikus szerepet játszott az 1937-es árvíz, melynek levonulta után kezdték kiépíteni a várost védő gátrendszert.

Cincinnati látképe 2006 telén a Mt. Echo Parkból

1970-ben és 1975-ben befejezték a Riverfront Stadium és a Riverfront Coliseum építését. A Riverfront Stadium szolgál otthonául a Cincinnati Bengals amerikai focicsapatnak és a Cincinnati Reds baseball csapatnak.

A város különböző díjakat nyert el:

  • 1993 A Legelviselhetőbb város-díja.
  • 2004 Partnerek egy élhető közösségért-díj.
  • 2004 Az American Style Magazine szerint az ötödik az Amerikai Egyesült Államokban a művészetek terén.
  • 2004 Az Esquire magazin szerint bent van a 10 legpezsgőbb város között.
  • 2007 A Forbes magazin szerint a 18. legjobb város a fiatal tehetségeknek.
  • 2008 A 10. legjárhatóbb város az Egyesült Államokban.
  • 2011 A Forbes magazin szerint az ötödik legélhetőbb város
  • 2011 Az Amazon.com szerint a hetedik legromantikusabb város az Egyesült Államokban.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területe 206 km², amiből 202 km² szárazföld, és 4 km² víz. A Bluegrass régióban fekszik, az erdős prérihez hasonló a növényzete és az állatvilága. Éghajlata a meleg mérsékelt nedves erdő éghajlati övbe tartozik. A nyarak melegek és nedvesek, minden nyári hónapban jelentős mennyiségű eső esik. A telek enyhék és csapadékosak. A legmelegebb hónap a július (30-32°C), míg a leghidegebb hónap a január(1,3°C). Az évi átlagos csapadék mennyiség 1080 mm.

éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 25,0 24,4 31,1 32,2 35,0 38,9 42,8 39,4 38,9 32,8 27,2 23,9 42,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,3 6,2 12,2 18,2 23,6 28,0 30,2 29,3 25,6 19,1 12,0 5,9 17,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,9 −3,9 1,0 5,9 11,6 16,4 18,9 17,9 13,8 7,2 2,1 −3,1 6,8
Rekord min. hőmérséklet (°C) −31,7 −27,2 −23,9 −9,4 −2,8 3,9 8,3 6,1 −0,6 −8,9 −17,8 −28,9 −31,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 74 70 99 101 117 112 95 96 72 75 88 83 1082
Havi napsütéses órák száma 121 130 171 210 251 276 276 260 234 189 120 99 2371

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-es népszámlálás szerint 296 943 lakosa volt, amivel a 62-edik legnépesebb város az Amerikai Egyesült Államokban. A város lakossága az alapítástól folyamatosan növekedett, az 1950-es évekig. Onnan viszont folyamatosan csökken. Az utóbbi fél évszázadban több mint 40%-kal csökkent a lakosság lélekszáma.

Év Lakosság
1800 750
1810 2 540
1820 9 642
1830 24 831
1840 46 338
Év Lakosság
1850 115 435
1860 161 044
1870 216 239
1880 255 139
1890 296 908
Év Lakosság
1900 325 902
1910 363 591
1920 401 247
1930 451 160
1940 455 610
Év Lakosság
1950 503 998
1960 502 550
1970 452 524
1980 385 457
1990 364 040
Év Lakosság[2]
2000 331 285
2010 296 943

Etnikai összetételét 53,6%-ban fehérek, 41,9%-ban feketék, 0,1%-ban indiánok és eszkimók, 1,5%-ban ázsiaiak és csendes-óceániak és 0,7%-ban egyéb rasszok alkotják. 2,2%-uk keverék, egyik rasszhoz sem sorolhatók. Lakosainak többsége német, ír, angol és olasz bevándorlók leszármazottja. Cincinnatiben és agglomerációjában 2009-ben a város 0,98%-a azaz 3 383 lakos volt AIDS-es.[3]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak van egy profi (amerikai) football csapata a Cincinnati Bengals, amely 1981-ben és 1988-ban bejutott az NFL döntőjébe, de azt egyszer sem sikerült megnyernie. A Bengalsnak hétszer sikerült nyernie a csoportjában. A város másik profi klubja a Cincinnati Reds baseball csapat ötszörös bajnok a ligában.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. cincinnati-oh.gov. (Hozzáférés: 2011. április 14.)
  2. census.gov. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
  3. avert.org. (Hozzáférés: 2011. április 16.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]