Holdséta
A holdséta az űrhajón kívüli tevékenység (EVA - Extra Vehicular Activity), közkeletűbb néven az űrséta egy speciális válfaja, amelynek során az űrhajós(ok) az űrhajóból a Hold felszínére száll(nak) ki és ott kutatómunkát végez(nek). Eddig kizárólag a NASA Apollo-programjának űrhajósai hajtottak végre holdsétát.
Holdséták[szerkesztés]
| Küldetés | Űrhajósok | Leszállóhely | Holdon eltöltött idő | Holdséták időtartama | Megtett távolság (km) | Gyűjtött kőzetminta (kg) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Apollo–11 | Neil Armstrong, Buzz Aldrin | Mare Tranquilitatis | 21 óra 36 perc | 2 óra 31 perc | 1 | 21 |
| Apollo–12 | Charles "Pete" Conrad, Alan Bean | Oceanus Procellarum | 31 óra 31 perc | 3 óra 56 perc 3 óra 49 perc |
1 1,3 |
34,3 |
| Apollo–14 | Alan Shepard, Ed Mitchell | Fra Mauro fennsík | 33 óra 30 perc | 4 óra 47 perc 4 óra 34 perc |
1 3 |
42,8 |
| Apollo–15 | Dave Scott, Jim Irwin | Mare Imbrium – Hadley Appenninnek | 66 óra 54 perc | 6 óra 32 perc 7 óra 12 perc 4 óra 49 perc |
10,3 12,5 5,1 |
76,7 |
| Apollo–16 | John Young, Charlie Duke | Descartes kráter | 71 óra 02 perc | 7 óra 11 perc 7 óra 23 perc 5 óra 40 perc |
4,2 11,1 11,4 |
94,3 |
| Apollo–17 | Eugene Cernan, Harrison "Jack" Schmitt | Mare Serenitatis – Taurus-Littrow völgy | 74 óra 59 perc | 7 óra 11 perc 7 óra 36 perc 7 óra 15 perc |
3,3 18,9 11,6 |
94,3 |
| Összesen | – | – | 299 óra 32 perc | 80 óra 26 perc | 95,7 | 379,5 |
Műveletek a holdsétákon[szerkesztés]
Apollo-11[szerkesztés]
Egyetlenegy holdsétát hajtottak végre az első űrhajósok, amelynek során kutatóeszközöket – az EASEP nevű műszerkészletet – állítottak fel és nem hagyták el a holdkomp 50-60 méteres körzetét.
Apollo–12[szerkesztés]
Két holdsétát hajtottak végre. Az első felállították az ALSEP nevű műszeregyüttest. A másodikon egy 1300 méteres kört megtéve meglátogatták a leszállóhely legérdekesebb krátereit, köztük azt, amelyben egy három évvel korábban a Holdra leszállt szonda, a Surveyor–3 pihent.
Apollo–14[szerkesztés]
Két holdsétát hajtottak végre. Az elsőn az ALSEP kihelyezése történt meg. A második során a holdkomptól 1000 méterre levő Cone krátert kellett volna elérni, de ez nem sikerült.
Apollo–15[szerkesztés]
A továbbfejlesztéseknek köszönhetően három holdsétára nyílt lehetőség, amelyet az új fejlesztésű holdjáróval tehettek meg az űrhajósok. Az első úton kipróbálták a holdjárót és a leszállóhely legnagyobb kráteréhez a St.Geoge kráterhez hajtottak. A második holdsétán a völgy bazaltos alja és az ősi holdanyagból álló hegyek találkozásához mentek a holdjáróval. A harmadik út pedig a leszállóhelyet átszelő hasadékvölgyhöz, a Hadley-árokhoz vezetett. Összesen 21 kilométert tettek meg az űrhajósok, és a hazahozott kőzetek között volt egy 4,5 milliárd éves darab (a Teremtés Köve).
Apollo–16[szerkesztés]
Ez az expedíció is három holdsétát teljesített a hatalmas Descartes kráter melletti síkság kisebb kráterei között, és ez is vitt magával holdjárót. Az első holdsétán felállították az ALSEP műszereit, majd a mindössze 1,5 kilométerre levő Flag krátert látogatták meg, amely út inkább volt a holdjáró kipróbálása, mint komoly felfedezőút. Az expedíció második holdsétája a Kőhegységhez, a holdfelszín egy nagyobb becsapódás által felgyűrt kőzettömbjéhez vezetett, majd a közelben levő nagyobb – 300-400 méter átmérőjű – krátereket vizsgálták. Ezen a holdsétán véletlenül letört a holdjáró egyik sárvédője is. Az utolsó holdsétán a 200 méter mély Északi Sugár kráterhez hajtottak, 11 kilométerre a holdkomptól. Mindhárom holdséta célja a Hold vulkanikus működésének felderítése, fiatal vulkanikus kőzetek megtalálása volt, ám ez teljes kudacot vallott.
Apollo–17[szerkesztés]
A legutolsó holdexpedícó űrhajósai is három holdsétát tehettek a holdjáróval és egyikük nemcsak űrhajós, hanem tudós, geológus is volt. A leszállóhely egy nagyobb holdtenger szélén magasodó hegységbe nyúló kis völgy volt, ennek krátereit járták körül az űrhajósok.Az első holdsétán elhúzódott a munka a műszerek kihelyezésével, így csak a felállítási helyre – 185 méterre a holdkomptól – jutottak el az űrhajósok. A második holdsétán az egész Apollo-program legmesszebb levő kutatóhelyére hajtottak a holdjáróval, összesen 18 kilométernyi utat megtéve. Ezen felfedezőút során találták meg azt a kőzetet, amelyet a későbbi anyagvizsgálatok a legrégebbi keletkezésűnek mutattak, 4,58 milliárd évesnek. A harmadik holdsétán pedig több megállást teljesítettek a völgy oldalát alkotó hegyek tövében, amelyből a legkülönlegesebb egy hatalmas szikla volt, amely a hegyoldalon gördült le a völgy aljába.
Érdekességek[szerkesztés]
Összeesküvés-elmélet[szerkesztés]
Az amerikai bulvársajtó engedte útjára a máig élő legendát, miszerint az Apollo-program holdra szállásai az amerikai kormány gigantikus átverése részét képezték és az űrhajósok nem is jártak a Holdon. Ehelyett a több ezer holdfelszínen készült fotó egy hatalmas műteremben készült. Ennek az elméletnek számos tudományos cáfolata létezik.
Holdséta-koktél[szerkesztés]
A Holdról hazatérő Apollo–11 legénységének készítette Joe Gilmore, híres angol bármixer. Ez volt az első alkoholos ital, amit a Földre érkező Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins ivott.
Összetevői:
- 2 cl friss grapefruitlé
- 2 cl Grand Marnier
- 2 csepp rózsavíz
Az egészet shakerben jól össze kell rázni, pezsgőspohárba tölteni és feltölteni pezsgővel.
Tánc[szerkesztés]
A holdséta egy tánc is egyben, amelyben a táncos csúszkál a lábán, miközben egy helyben marad.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Dancsó Béla: Holdséta (Novella Kiadó, 2004.)
