STS–51–L

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
STS–51–L
STS-51-L.svg
Challenger flight 51-l crew.jpg
Hátsó sor (B-J): Onizuka, McAuliffe, Jarvis, Resnik
Első sor (B-J): Smith, Scobee, McNair
Repülésadatok
Űrügynökség NASA
Űrrepülőgép Challenger
A repülés paraméterei
Start 1986. január 28.
16:38:00 UTC
Starthely Cape Canaveral
LC39-B
Leszállás
ideje 1986. február 3.
17:12 UTC (tervezett)
helye Edwards légitámaszpont (tervezett)
Időtartam 1 perc 13 mp (tényleges)
6 nap 34 perc (tervezett)
Megtett távolság 29 km (tényleges)
Előző repülés
Következő repülés
STS–61–C
STS–26

Az STS-51-L jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 25, és a Challenger űrrepülőgép 10 repülése. A küldetés a repülés 73. másodpercében katasztrófába torkollott.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A küldetés célja, tervek szerint a TDRS–2 és a SPARTAN–203 műholdak pályairányba állítása, a Halley-üstökös megfigyelése és több más tudományos kísérlet volt. A Tanár az űrben program keretében Christa McAuliffe személyében utazott volna az első civil az űrrepülőgép fedélzetén. A program célja a tudomány népszerűsítése lett volna. A katasztrófa után a programot azonnal felfüggesztették, és később meg is szüntették.

Első nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986. január 28-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, a Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Tervezett orbitális pályája 90,4 perces, 28,45 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 285 kilométer, az apogeuma 295 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 121 778 kilogramm, tervezett leszálló tömeg 90 584 kilogramm.

Robbanás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1986. január 28-án a Kennedy Űrközpont (KSC) 29 kilométeres (18 mérföld) indítási magasságában, összesen 1 perc 13 másodperces (73 másodperc) repülést követően, a gyorsítórakéta Solid Rocket Booster (SRB) tömítőgyűrűjének átégése következtében az üzemanyagtartály lángra kapott, az űrrepülőgép felrobbant. A hideg időben történő indításoknál felhívták a NASA illetékeseinek figyelmét, hogy 12 ° alatt a tömítőgyűrűk nem biztosítják a szükséges szigetelést. A feszített Space Shuttle program miatt mégis engedélyezték az indítást.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a repülések száma az STS-51-L jelű küldetéssel együtt)

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–51–L témájú médiaállományokat.
  • STS–51–L. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. szeptember 29.)
  • STS–51–L. en.wikipedia.org. (Hozzáférés: 2013. szeptember 29.)
  • STS–51–L. en.wikipedia.org. (Hozzáférés: 2013. szeptember 29.)
  • STS–51–L. en.wikipedia.org. (Hozzáférés: 2013. szeptember 29.)