Holland Antillák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holland Antillák (Hollandia tengeren túli területe)
1954 – 2010
Holland Antillák zászlaja
Holland Antillák zászlaja
A Holland Antillák címere
A Holland Antillák címere
Netherlands Antilles-CIA WFB Map.png
Mottó: latinul Libertate unanimus
(Szabadságban egyetértve)
Nemzeti himnusz: cím nélküli himnusz
Általános adatok
Fővárosa Willemstad
Terület 800 km²
Népesség kb. 200 000
Hivatalos nyelvek holland, papiamento
Vallás római katolikus
Nemzeti ünnep április 30, a királyság napja
Pénznem Holland antillákbeli forint (ANG)
Kormányzat
Államforma alkotmányos monarchia
Uralkodó Beatrix holland királynő
Dinasztia Oránia–Nassaui-ház
Kormányfő Emily de Jong-Elhage
Törvényhozás Staten
Elődállam
Utódállam
 Curaçao és függőségei
BES-szigetek 
Aruba 
Sint Maarten 
Curaçao 

A Holland Antillák (hollandul: Nederlandse Antillen, papiamentóul Antianan Hulandes), régebbi nevén Holland Nyugat India, a Holland Királyság tengeren túli területe volt. Két szigetcsoportból állt. Az egyiket Bonaire és Curaçao alkotta és Venezuela partjainál fekszik, a másik a Szélcsendes-szigetekhez tartozik, Saba, Sint Eustatius és Sint Maarten szigetek alkották. A szigetek gazdaságának fő pillérei a kőolaj és a turizmus.

A terület ebben a formában 2010. október 10-én felbomlott.[1][2] Curaçao és Sint Maarten a Holland Királyság két új társult állama lett. Bonaire, Saba és Sint Eustatius szigetei Hollandia közvetlen részeivé válnak, különleges önkormányzatként (bijzondere gemeente), hasonló önkormányzati felépítéssel, mint az anyaországban.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marigot, a Szent Márton-sziget egy része

A Holland Antillák két szigetcsoportból állt:

Legmagasabb pontja: Mount Scenery 862 m Sabán.

Régen a Holland Antillákhoz tartozott Aruba is, de 1986-ban kivált, és önálló entitásként maradt a Holland Királyság tagja.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bonaire-t Amerigo Vespucci fedezte fel 1499-ben. Curaçao szigetét ugyanabban az évben Alonso de Ojeda spanyol hajós találta meg. Sint Maarten szigetét Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1493-ban, Szent Márton napján. Sint Eustatius szigetét, vagy helyi nevén Statiat, szintén Kolumbusz fedezte fel ugyanazon útja során, de az első holland telepesek csak 1636-ban érkeztek ide.

Hollandia a 17. század közepén hódította meg a szigeteket, de a holland gyarmatosítás abban különbözött az angoltól, franciától és spanyoltól, hogy az kereskedelmi jellegű volt. A Holland Nyugat-indiai Kereskedelmi Társaságot 1621-ben hozták létre, és két évvel később már 800 hajójuk volt.

Az eredetileg hat szigetből álló Holland Antillák 1954-ben részleges, majd teljes önkormányzatot kapott, minden szigetnek a lakosság által választott helyi kormányzata van.

1986. január elsején a szigetcsoportból kivált Aruba szigete.

A Holland Antillák egyesített közigazgatási egység státusza 2010. október 10-től megváltozott és az 5 sziget új alkotmányos státust kapott a Holland királyságon belül.[3] Bonaire, Sint Eustatius és Saba beleegyezett, hogy holland községekké váljanak BES-szigetek néven, míg Curaçao és Sint Maarten holland fele önálló országok lesznek a Holland Királyságban.[4]

A felbomlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. december 15-én véget értek a tárgyalások az Antillák körül. Ennek eredményeképpen 2010 októberében felbomlott a terület.

Curaçao és Sint Maarten a Holland Királyság két új társult állama lett.

Bonaire, Saba és Sint Eustatius szigetei Hollandia közvetlen részeivé válnak, különleges önkormányzatként (bijzondere gemeente), hasonló önkormányzati felépítéssel, mint az anyaországban. A három sziget közös elnevezése Királysági-szigetek (Koninkrijkseilanden). Indíthatnak majd jelölteket a holland és az európai parlamenti választásokon. Képviselőt küldhetnek a holland parlamentbe, és szigetenként egy-egy minisztert a holland kormányzatba. Nem válnak EU-s állampolgárrá, de bizonyos jogokat gyakorolhatnak mint holland állampolgárok.

Népesség, vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Willemstad, a főváros hagyományos épületei

A szigetek lakossága 2009. január 1-jén 199 929 fő volt[5].

A szigetek lakossága:

A lakosság 23,9%-a 14 éven aluli, 67,3%-a 15 és 64 év közötti, és 8,7%-a 65 év feletti.

A népesség 40%-a mulatt. A mulattok az afrikaiak és az európaiak keveredéséből jöttek létre, leginkább a feketékre hasonlítanak, bár bőrszínük kissé világosabb. Fekete (afrikai származású) mintegy 20%, ők az afrikai rabszolgák leszármazottai. Szintén 20%-a a lakosságnak fehér (európai), a holland gyarmatosítók leszármazottai. Ezenkívül mintegy 20% ázsiai (indiai) bevándorló él még itt.

Vallások: római katolikus 80%, protestáns 8%, egyéb (hindu, mohamedán) 12%.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Holland Királyság autonóm területe volt, 1954-től felbomlásáig a belügyekben teljes önállósággal. A holland kormány a védelemért és a külügyekért felel.

Az utolsó államfő Beatrix holland királynő (1980. április 30. óta) volt, akit a 6 évre kinevezett főkormányzó képviselt (2002. július 1. - 2010. október 10 között: Frits Goedgedrag). Az utolsó kormányfő Emily de Jong-Elhage (2006. március 26-tól) volt. A kormányt a helyi törvényhozás, a Staten választotta meg.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. században finomították és exportálták a Venezuelából behozott kőolajat.

A szigetcsoport az idegenforgalmáról volt ismert. 1990-es évektől a felbomlásig a világ meghatározó offshore pénzügyi központja volt. Külkereskedelmének harmada az Egyesült Államokhoz kötötte.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Air France egy Airbus A340-es gépe landol a Princess Juliana repülőtéren Saint Martin szigetén
  • Közutak hossza: 600 km
  • Repülőterek száma: 5
  • Kikötők száma: 3

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kötelező volt az oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazott valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1988-as szöuli olimpián Jan Boersma megszerezte a Holland Antillák egyetlen érmét. Vitorlázásban ért el második helyezést.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Felbomlik az Antillák
  2. Megszűntek a Holland Antillák
  3. Antillen opgeheven op 10-10-2010”, NOS, 2009. október 1. (Hozzáférés ideje: 2009. október 1.) (holland nyelvű) 
  4. Dutch Antilles to be dismantled by 2010”, 2009. október 1. (Hozzáférés ideje: 2009. október 1.) (angol nyelvű) 
  5. Népesség szigetenként, 2009. január 1., Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles (angolul)
  6. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  7. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  8. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)
  9. CBS StatLine - Bevolkingsontwikkeling Caribisch Nederland; geboorte, sterfte, migratie (holland nyelven). Centraal Bureau voor de Statistiek, Den Haag, 2011. (Hozzáférés: 2012. május 16.)
  10. Bevolkingsontwikkeling Caribisch Nederland; geboorte, sterfte, migratie (holland nyelven). Centraal Bureau voor de Statistiek, Den Haag/Heerlen, 2010. (Hozzáférés: 2012. május 16.)
  • A világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Holland Antillák témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a Holland Antillák címszót a Wikiszótárban!