Beatrix holland királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beatrix
Koningin Beatrix in Vries.jpg
Beatrix holland királynő, 2008

Hollandia királynője
Uralkodási ideje
1980. április 30. – 2013. április 30.
Elődje I. Julianna
Utódja Vilmos Sándor
Sint Maarten királynője
Uralkodási ideje
2010.október 10. – 2013.április 30.
Koronázása
nem koronázták meg
Aruba királynője
Uralkodási ideje
2010.október 10. – 2013.április 30.
Elődje Aruba a Holland Antillákhoz tartozott
Utódja Vilmos Sándor holland király
Bonaire királynője
Uralkodási ideje
2010.október 10. – 2013.április 30.
Saba királynője
Uralkodási ideje
2010.október 10.  –  2013.április 30.
Utódja 2010. október 10
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oránia–Nassaui-ház
Teljes neve Beatrix Wilhelmina Armgard
Született 1938. január 31. (76 éves)
 Hollandia, Baarn
Házastársa Claus von Amsberg
Gyermekei 1. Vilmos Sándor
2. Friso
3. Konstantin
Édesapja Bernát lippe–biesterfeldi herceg
Édesanyja I. Julianna holland királynő
Beatrix of the Netherlands Signature.svg
Beatrix aláírása

Beatrix holland királynő (hollandul: Koningin Beatrix der Nederlanden, teljes nevén Beatrix Wilhelmina Armgard van Oranje-Nassau; Baarn, 1938. január 31. – ) holland királyi, lippe–biesterfeldi és oránia–nassaui hercegnő, 1980-tól 2013-ig Hollandia királynője, Oránia–Nassau és Lippe–Biesterfeld uralkodó hercegnője.

2013. április 30-án aláírta azt az okmányt, amellyel lemondott a trónról fia, Vilmos Sándor javára, és a trónörökös ezzel Hollandia új uralkodójává vált.[1] Ezzel új címe: Hollandia (prinses der Nederlanden), Orange-Nassau és Lippe-Biesterfeld hercegnője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása és ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Royal coat of arms of the Netherlands.svg

Beatrix holland hercegnő 1938. január 31-én jött világra a baarni Soestdijk-palotában I. Julianna holland királynő (1909–2004) és Bernát lippe-biesterfeldi herceg (1911–2004) első leányaként. Édesapja egy német hercegség uralkodócsaládjából származott, édesanyja az uralkodó holland királynő egyetlen gyermeke és örököse volt. A családnak rajta kívül még három leánya született; a fiúgyermek hiánya azonban nem jelentett dinasztikus gondot a nőági örökösödést is elfogadó holland királyi család számára. Beatrix hercegnő keresztelőjét május 12-én tartották a hágai Szent Jakab-templomban;[2] keresztszülője volt például III. Lipót belga király és Aliz, Athlone grófnéja is. Második és harmadik keresztnevét nagyanyjai után kapta.

1940. május 10-én a franciaországi hadjárat megkezdésével Hollandia is bekapcsolódott a második világháborúba. Május 13-án a holland királyi család a brit fővárosba menekült a németek elől; egy hónappal később Beatrix hercegnő édesanyjával és húgával továbbutazott Kanadába, míg édesapja és királynő nagyanyja Londonban maradtak. Kanadában a család a Stornoway rezidenciában élt; a fiatal Beatrix hercegnő itt járt óvodába és az alsó tagozatot is itt végezte el.[3] A királyi család 1945. augusztus 2-án tért vissza az országba a német csapatok megadása után, így a hercegnő és három húga a Soestdijk-palotában töltötték gyermekkoruk további részét. Beatrix hercegnő a De Werkplaats elemi iskolában folytatta tanulmányait, 1950 áprilisában lett a Baarns Líceum Incrementum részlegének tanulója, itt tette le érettségijét hat évvel később művészetekből és klasszikus művekből. A Leideni Egyetemen tanult tovább jogtudományt, szociológiát és történelmet; valamint később a Holland Antillák és Suriname kultúrájához kapcsolódó , illetve nemzetközi jog és történelem kurzusokon is részt vett.[4] Diplomáját 1961-ben szerezte meg.

Házassága és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beatrix holland hercegnő szüleivel és húgával, 1942

Beatrix holland hercegnő 1964-ben ismerkedett meg Claus von Amsberg (1926–2002) német származású nemessel. A német külügyminisztériumban dolgozó diplomata és a holland hercegnő 1965. június 28-án rádiós és televíziós adásban jelentették be eljegyzésüket,[5] ami azonban nemtetszést váltott ki a hollandokból. Claus von Amsbergről előkerült egy fénykép, melyen a Hitlerjugend egyenruhájában pózolt,[6] és a hollandok nagy része a nácizmussal társította Claus von Amsberget. A holland parlament ennek ellenére ősszel engedélyt adott a pár egybekelésére. Az esküvőt Amszterdamban, 1966. március 10-én tartották. A ceremóniával egy időben sokan tüntettek a vőlegény személye ellen. A közvélemény végül mégis elfogadta a herceget, elsősorban környezetbarát felfogása miatt. Claus von Ambserg holland állampolgárságot és holland hercegi címet kapott a házasság révén. A fiatal párnak a Drakensteyn-kastély adott otthont 1981-ig, ahol a menyasszony egyébként huszonegy éves kora óta élt.[5] A kapcsolatból három fiúgyermek született:

A holland királynő szabadidejében szívesen sportol: úszik, teniszezik, vitorlázik és síel. Nyaranként általában a királyi jachton, a Groene Draechen időzik, de előszeretettel vesz részt színházi előadásokon, balettbemutatókon és kiállításokon is.[7] 2012 februárjában Friso herceg síbalesetet szenvedett ausztriai vakációja alatt: lavina temette maga alá, és az oxigénhiány miatt súlyos agykárosodást szenvedett.[8] A herceget majd másfél évig egy londoni magánklinikán kezelték, de a kómából soha nem ébredt fel. [9]. Friso herceg halálhírét 2013. augusztus 12-én jelentették be. Előzőleg a herceget a londoni magánklinikából át szállították egy Amszterdamban található kórházba. [10]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királynői monogram

Beatrix holland hercegnő 1948. szeptember 6-án lett a holland trón várományosa, mikor nagyanyja lemondott a koronáról édesanyja javára. Édesanyjához hasonlóan ő is úgy lépett hatalomra, hogy elődje lemondott a trónról. Beiktatására 1980. április 30-án került sor. Családjával ekkor átköltözött a hágai Huis ten Bosch-kastélyba, ezáltal téve Hágát ismét királyi várossá.[7] Születésnapja – melyet édesanyja emlékére április 30-án ünnepel – nemzeti ünnep az országban.

A mindenkori holland uralkodónak a politikába kevés beleszólása van, személye jelképes. Beatrix királynő ennek ellenére hetente találkozik a miniszterelnökkel és rendszeresen értekezik a miniszterekkel és államtitkárokkal.[5] Minden év szeptemberének harmadik keddjén az ő tiszte megnyitni az országgyűlést parlamenti beszédével, melyben vázolja a kormány terveit az elkövetkező évre.[5] A királynő külpolitikai szerepköre nagyobb, rendszeresen részt vesz hivatalos állami látogatásokon és fogadásokon; 1996-ban az uralkodó látogatást tett Magyarországon is.

2009. április 30-án egy őrült merényletet követett el a királyi család ellen: autójával belehajtott a családot köszöntő tömegbe. A merénylet nyolc halálos áldozatot követelt;[11] ám a királyi család egyetlen tagja sem sérült meg.

Lemondása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013. január 28-án a királynő országszerte közvetített rádiós és televíziós adásban jelentette be, hogy ez év április 30-án lemond a trónról elsőszülött fia javára.[12][13] A királynő beszédjében így fogalmazott: „Nem azért mondok le, mert kötelességeim már túl nagy terhet rónak rám, hanem mert meggyőződésem, hogy ideje átadni az új generációnak az országunkért való felelősséget.”[14] A királynő országa történelmének legidősebb uralkodója volt.[15]

Lemondása után a királynő holland hercegnői címet kapott.[16]

Leszármazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. MTI: Beatrix lemondott, Vilmos Sándor az új holland király. origo.hu, 2013. április 30. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
  2. Grote Kerk Den Haag – Geschiedenis (holland nyelven). Grote Kerk Den Haag. (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  3.   „In Canada, Princess Beatrix attended nursery and primary school.” Lásd Het Koninklijk Huis
  4.   „In her first years at university, she attended lectures in sociology, jurisprudence, economics, parliamentary history and constitutional law. Later she also attended lectures on the cultures of Suriname and the Netherlands Antilles, the Charter for the Kingdom of the Netherlands, international affairs, international law, history and European law.” Lásd Het Koninklijk Huis
  5. ^ a b c d Het Koninklijk Huis
  6. Celler 2002  66.
  7. ^ a b Celler 2002
  8. Index/MTI: Súlyos agykárosodása van a lavina balesetet szenvedett holland hercegnek. index.hu, 2012. február 24. (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  9. Index: Meddig tartják életben a holland herceget?. Sport Géza, 2012. szeptember 1. (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  10. MTI: Elhunyt a kómában lévő Friso herceg. hirado.hu, 2013. augusztus 12. (Hozzáférés: 2013. augusztus 12.)
  11. Index: Lemondott a holland királynő. index.hu, 2013. január 28. (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  12. Index: Lemondott a holland királynő. index.hu, 2013. január 28. (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  13. MTI: Lemondott Beatrix holland királynő. origo.hu, 2013. január 28. (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  14. „So I am abdicating not because my duties are becoming too burdensome, but because I am convinced that it is time for the responsibility for our country to pass to a new generation.” Speech by H.M. the Queen (angol, holland nyelven). Het Koninklijk Huis, 2013. január 28. (Hozzáférés: 2013. január 29.)
  15. Myrtille van Bommel: Beatrix oldest Dutch reigning monarch (angol nyelven). Radio Nederland Worldwide, 2011. november 4. (Hozzáférés: 2013. január 30.)
  16. „After abdicating, Queen Beatrix will be called Her Royal Highness Princess Beatrix of the Netherlands, Princess of Orange-Nassau, etc.” Prince of Orange to become King Willem-Alexander, 28 January 2013 (angol, holland nyelven). Het Koninklijk Huis, 2013. január 28. (Hozzáférés: 2013. január 29.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beatrix holland királynő témájú médiaállományokat.


Előző uralkodó:
I. Julianna
Hollandia királynője
1980–2013
A Holland Királyság címere
Következő uralkodó:
Vilmos Sándor