Lima
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| A királyok városa | |
 |
|
| Városalapítás | 1535. január 18. |
| Közigazgatás | 43 kerület |
| Polgármester | Luis Castañeda Lossio |
| Terület | 2,664.67 km² |
| Népesség - Elővárosokkal együtt - Népsűrűség |
8 380 300 fő (2004 becslés) 3 019 fő/km² |
| Időzóna | UTC/GMT-5 |
| Koordináták | |
| Hivatalos honlap: www.munlima.gob.pe | |
Lima Peru fővárosa. Lakóinak száma rohamosan gyarapszik, több mint 8 millió fő. Tipikus dél-amerikai nagyváros, hatalmas társadalmi különbségekkel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Csendes-óceán partján fekszik.
[szerkesztés] Földrajza
Limát az Andok nyúlványai övezik félkaréjban, a város a Rimac folyó völgyében, annak bal partján, 130 méter tengerszint feletti magasságban lévő sík területen épült.
Bár a város az Egyenlítőhöz viszonylag közel fekszik, klímája mégsem igazán trópusi. Limát a Humboldt-áramlat hatásának köszönhetően az "örök tavasz" városának nevezik. A Csendes-óceán hideg áramlata itt délről észak felé haladva lehűti a levegőt, ezért az évi középhőmérséklet itt 18,4 Celsius-fok. A legmelegebb hónap a február átlag 22,5 Celsius-fokos hőmérsékletével, míg a leghidegebb az augusttus és a szeptember, ekkor csak átlag 15 Celsius-fok van. A Humboldt áramlatnak köszönhetően Límára hónapokon át felhőréteg telepszik, azonban ez a tenger felől áramló hideg miatt nem száll fel, ezért csapadék sem képződik. Az itt hulló csapadék évi átlaga csak 30 mm. Limában a páratartalom egész évben 80 százalék körül van, záporeső, vihar, villámlás itt ismeretlen, télen viszont órákon át szitál a helybeliek által "garuának" nevezett köd.
Lima szeizmikus övezetben fekvő város, melyben gyakoriak a kisebb-nagyobb földlökések, és már többször sújtotta nagyobb földrengés is a várost, melyek közül 1746-ban Lima jelentős része összedőlt, többek között a katedrális épülete is, legutób 1970-ben is volt itt nagyobb természeti katasztrófa.
[szerkesztés] Története
A perui főváros környékén már az inka birodalmat megelőzően is jelentős kultúrák léteztek, melyet régészeti leletek is bizonyítanak. Limától délre úgy 20 km-re Lurinnál az időszámítás előtt 4500-ból is találtak állandó településre utaló nyomokat.
Az inkák uralkodói székhelye a parttól távoli magasföldön épült Cuzco volt.
A mai város helyén i. sz. 200 – 700 között a Lima-kultúra létezett.
Az i. sz. 1. évezred végén a vidék a Wari Birodalom fennhatósága alá került és a 15. századi inka hódításokig kis főnökségek területe volt. Területén a 15. században az inkák hozták létre birodalmukat.
A várost Francisco Pizarro konkvisztádor alapította 1535. január 18-án. Ezután a dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalom jelentős központja volt. 1542 és 1821 között a Perui Alkirályság székhelye. Peru függetlenségének 1821. évi kikiáltása óta az ország fővárosa.
A „salétrom-háború” alatt (1879-1883, Chile, Bolívia és Peru között) a chilei csapatok megszállták a várost. 1919-ben a város lakossága 175 000 fő volt.
[szerkesztés] Népesség
Az első település Lima területén 117 házból állt, de később a város észak felé terjeszkedett. 1562-ben egy újabb városrész alakult ki a folyó másik partján, de az első híd csak 1610-ben készült el. Ebben az időben Lima lakossága kb. 16 000 fő volt. 1861-re a népesség közel 100 000 főre emelkedett. 1927-ig ez a szám azonban megduplázódott. A legtöbb bevándorló az 1950-es évektől érkezett a városba. Ma kb. 7 millió ember él Limában. A menekültek túlnyomó része a város szélére költözik úgy, hogy a város emiatt északi és déli irányba terjeszkedik.
|
|
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatás
- San Marcos Egyetem: Dél-Amerika egyik legelső egyeteme. 1551-ben alapították.
[szerkesztés] Látnivalók
- Főtér – Plaza Mayor (korábban Plaza de Armas)
- Katedrális, a limai székesegyház – Catedral: 1538-ban készült el, de kicsinek bizonyult, ezért 1572-ben bővíteni kezdték. 1625-ben felszentelték. 1746-ban a földrengés következtében összedőlt, de hamarosan felújották. A főbejárattól jobbra található kápolnában lévő koporsóban helyezték el Francisco Pizzaro hamvait.
- Kormányzói (Elnöki) Palota – Palacio de Gobierno: 1920-ban épült.
- Városháza – Municipalidad: 1945-ben épült. Itt található a Panco Fierro Galéria is.
- San Francisco kolostor – Convento de San Francisco: Vallási témájú festményeket és több ezer kötetes könyvtárat tekinthet meg a látogató. Érdekessége, hogy a földalatti folyosók 25 000 elhunyt maradványait rejtik, mert 1808 előtt a limai lakosok oda helyezték halottaikat.
- Santo Domingo domonkos templom és kolostor: 1540 – 1599-ig épült. Két sírbolt látható a templomban: Santa Rosa, Peru egyetlen női szentje, illetve San Martín de Porres, az Amerikák első fekete szentje.
- Iglesia de Las Nazarenes templom: Az El Señor de los Milagros fesztivál kiindulópontja. Minden év október 28-án innen indulnak a hívők lila ruhában a fesztiválra.
- Plaza San Martín: Lima második legfontosabb tere. 1921. július 28-án avatták fel a limai függetlenség kikiáltásának és a perui állam születésének 100. évfordulójára. A felszabadító San Martín tábornok Mariano Beulliure által 1921-ben készített bronzszobra található itt.
- Feria Artesanal művészpiac: Pánsíp, alpakakesztyű és aranyékszerek, valamint a perui kultúra tárgyai tekinthetők, illetve vásárolhatók meg a piacon.
- Barrio Chinó – kínai városrész
- Parque del Amor – Szerelmesek parkja: 1993-ban Valentin-napon egy csókolózó ifjú pár szobrát avatták fel a parkban.
- Állatkert: A tengerpart, a hegyvidék és az Amazonas-medence állatvilágát mutatja be.
[szerkesztés] Múzeumok
- Museo de la Nación – Nemzeti Múzeum: Az őskortól az Inka Birodalom idejéig fellelt régészeti leletek tekinthetők meg három emeleten. Makettek mutatják be a Nazca-vonalakat és Machu Picchu elhelyezkedését.
- Museo Rafael Lareo Herrera: Magánkézben lévő kerámiagyűjtemény ca. 55 000 agyagedénnyel és cseréppel.
- Museo Amano: Magánkézben lévő régészeti múzeum a Chancay-kultúra emlékeivel.
Az érdekességek közül kiemelkedik a Museo de Oro del Peru, amely arany-, ezüst- és kőkincseiről, valamint a Museo Nacional de Antropologia y Arquelogia, amely a történelem előtti időszak kincseiről híres.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt halt meg 1972. február 28-án Barna Viktor huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező.
- Fernando Belaúnde Terry, Perus elnök: 1963-1968 és 1980-1985
- Juan Diego Flórez, parui operaéneke
- Alberto Fujimori, perui elnök (1990-2000)
- Alan García, perui elnök 1985-1990 és 2006 óta
- José Paolo Guerrero, futbalista
[szerkesztés] Média
- Napilapok: La República, a konzervativ El Comercio, Expreso és a Caretas folyóirat.
- További újságok: Diario Correo, El Bocón, El Peruano, Informalisimo, Ojo und Gestión.
- Rádióadók: Radio Alpamayo, Radio América, Radio Nacional, Radio A, Radio Inca Sat és RPP Noticias 2.
- További rádiadók: a katolikus Frecuencia Primera és a La Luz, sportrádió Radio Ovación és a RPP Noticias 1, zeneadók CPN, Radio 100 (az első FM-es rádió Peruban), Radio Rítmo Romantica és a Panamericana Radio.
Televíziók: América Televisión, ATV, Frecuencia Latina, Panamericana und Red Global.
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Források
- Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
- Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
- A Világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986) ISBN 963-09-2873-6
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
