Alpaka
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Státusz | ||||||||||||||||||||||
| ••••••• Háziasított ••••••• | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Vicugna pacos |
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikimedia Commons tartalmaz Alpaka témájú médiaállományokat. |
Ha a kopásálló réz-cink-nikkel ötvözetet keresed, lásd az alpakka szócikket!
Az alpaka (Vicugna pacos, régebben Lama pacos) egy háziasított, rendkívüli finomságú gyapjáról ismert dél-amerikai teveféle. Legközelebbi rokona és valószínűleg őse a vadon élő vikunya, bár a 2001-es genetikai alapú cáfolatig úgy tartották, hogy a lámához hasonlóan a guanakóból háziasították. Az alpaka gyapja a legfinomabbak közé tartozik a világon
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A faj története
Az alpaka Andokban élő, vad ősét az inkák háziasították valamikor a 2–4. században. Az Inka Birodalomban különleges tiszteletben részesítették a fajt: gyapjából készült a királyi öltözék, és számos vallási szertartásban részt vett az „istenek ajándéka”. Már ekkor nagy hangsúlyt fektettek a vérvonalak tisztaságára és a szakszerű tenyésztésre.
A spanyol konkvisztádorok és gyarmatosítók nem ismerték fel a faj jelentőségét, ezért aztán a merinó juhok mellett egy időre háttérbe szorult. Újra felfedezése Sir Titus Salt nevéhez fűződik, aki a 19. században, a brit textilipar iparosodását követően felfedezte, hogy az alpakaszőr sokkal erősebb a juhok gyapjánál, és finomsága ellenére sem gyengül.
Azóta elsősorban Peru, Bolívia és Chile területén rendkívül nagy mennyiségű alpakát tenyésztenek (itt él a világ hárommilliós alpakaállományának mintegy 99%-a), de más latin-amerikai országokban, Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Ausztráliában is megjelentek kisebb tenyészetei. A legfontosabb alpaka-központ a perui Arequipa, ahonnan Európa és Japán felé exportálják az alpakagyapjút. Gazdasági haszna mellett jámbor és tiszta természete miatt az alpaka egyre gyakoribb házikedvenc.
[szerkesztés] Megjelenése
Az alpaka bundája vastag, tömött, de nagyon finom szálakból áll. Színe változó, legtöbbször barna vagy fekete, de ma már gyakoriak a vöröses és a szürke, illetve tarka példányok. Két változat létezik:
- Huacaya (szőre a juhéhoz hasonló, sűrű, hullámos)
- Suri (szőre selymes, pihés, könnyebben megmunkálható)
Az alpakák kisebbek a lámáknál, testtömegük 45-90 kilogramm.
[szerkesztés] Az alpaka gyapja
Az alpakaszőr melegebb, de könnyebb a juh gyapjánál, és szinte sosem szúrós. Minősége természetesen változhat; a perui Accoyo alpakáit tartják a legjobb gyapjú példányoknak, az itt folyó gondos tenyésztésnek köszönhetően. Az Accoyo-alpakák többnyire fehérek, bár van köztük néhány sötétebb árnyalatú is. A tenyésztők ma már akár évente 6 kilogramm gyapjút is nyerhetnek egyetlen egyedből, azonban gyakoribb a kétévente történő nyírás.
[szerkesztés] Szaporodása
Az alpakák az év bármely szakában szaporodhatnak. A vemhesség igen hosszú, mintegy 11,5 hónapig tart. A borjúkat általában 6 hónap után szokták elválasztani anyjuktól. A tehenek körülbelül 16-18 hónapos korukra érik el az ivarérettséget, a bikák viszont csak két éves korukra válnak szaporodóképessé. A faj átlagéletkora 20 év körüli, de jó bánásmód esetén majdnem 30 évig is elél.