Karácsonkő

Karácsonkő
Az István-torony
Karácsonkő címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Moldva
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Neamț
Rang	megyeszékhely
Beosztott falvak	Ciritei, Doamna, Văleni
Polgármester	Gheorghe Ștefan
Népesség
Népesség	104 914 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	148
Népsűrűség	1354 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	310 m
Terület	77,4 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Karácsonkő Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″46.9275, 26.3708333333
Karácsonkő weboldala

Karácsonkő (románul Piatra Neamț) város az Aranyos-Beszterce partján, Neamț megyében, Moldvában, Romániában. Mivel a Keleti-Kárpátok nyúlványainak lábainál fekszik, a város tája festői.

Neve

A város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.” A román név Piatra lui Crăciun ennek a fordítása. A várost nevezték még Târgu Piatranak (azaz kővásár) vagy egyszerüen Piatranak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy „németet” jelent, vagy pedig egy „csendes, néma” jelentésű szláv szóból ered.

A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található (Csalhó - Ceahlău : a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról, Ráró - Rarău: sólyomfajta, Sólyomkő - Piatra Șoimului ). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.

Földrajz

A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a Kárpátokhoz tartoznak. Karácsonkő 350 km-re Bukaresttől északra fekszik, a történelmi Moldva középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60 km-re délre Bákóban van. Megközelíthető a Bukarest-Jászvásár útvonalon, illetve a Jászvásár-Szucsáva-Marosvásárhely útvonalon is. A város a következő negyedekre van felosztva:

• Központ (Centru)
• Dărmănești
• Precista
• Mărăței
• Május 1. (1 Mai)
• Sarata
• Szőlősvölgy (Valea Viei)
• Régi állomás (Gara Veche)
• Remény negyed (Speranța)

Történelem

Karácsonkő és környéke egyike Románia legkorábban lakott területeinek. A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a paleolitikumból származnak, körülbelül Kr. e. 100 000-ből. A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy dák település, Petrodava állt. Az első városias épületek I. Péter moldvai fejedelem idejéből származnak. "Petrovada" várát már Ptolemaiosz is említette egyik munkájában. Ez a Cuejd (Kövesd) patak mentén emelt vár, a többi erődítménnyel együtt már az i. e. I-II. században tekintélyes védellmi rendszert alkothatott. A régészeti feltárások során itt várfalak, és kultikus épületmaradványok is előkerültek. A népvándorlás korában a törzsi védelmi rendszer elpusztult, és a várak is romhalmazzá omlottak össze.

Karácsonkő (Piatra Neamt) csak a késő középkorban került újra a figyelem előterébe; fokozatosan épült ki, a 16. században már jelentős település volt, és lakói védelmére ekkor már várat is emeltek. Stefan cel Mare fejedelem idejében pedig már a növekedésnek indult kereskedővárosban fejedelmi kastély is állt.

A 17.-18. században a település kézműipara is lendületes fejlődésnek indult. Itt működött Moldva első papírmalma is.

Az elmúlt századokban több hullámban csángók települtek a városba, de a 20. század során asszimilálódtak a román többségbe.

Népessége

2002-ben 104 914 lakosából 98,08% román (102 906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt.

A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99 454) és 3% római katolikus (3152). Ők a csángómagyarok.

Kultúra és oktatás

Karácsonkő az otthona a Neamț megyei Ifjúsági Színháznak, a G. T. Kirileanu könyvtárnak. Több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont. A Petru Rareș Nemzeti Kollégium székhelye is itt van, illetve itt székel a Victor Brauner Művészeti Egyetem is.

Látnivalók

• István-torony - a 15. században emelték, I. István moldvai fejedelem uralkodása idején. Az 1499-ből származó épület alul négyszöges, felül nyolcszöges, sarokpontjain támpillérekkel közrefogott, melyen gótikus részletek figyelhetők meg. Felső része későbbi kiegészítésként alakult ki.

• Keresztelő Szent János-templom - a 15. század végén építettek, a moldvai építészet jellegzetes 15-16. századi példája. A templom együttesében sajátságosan ötvöződnek a bizánci gyökerű építészeti hagyományok a gótikus stílus hatásával.

• Történelmi és régészeti múzeum - Gazdag kiállítási anyagában jelentős gyüjteményt képvisel az úgynevezett Cucuteni-kultúra emlékeit bemutató anyag. Az itt látható festett kerámia edények az újkőkorszakból valók; i. e. 2500-1700 között készültek. De találhatók itt Frumusicaból, Tirgu Ocnaból és Bicazból származó leletek is, melyek szintén a terület ősi kultúrájáról tanúskodnak. Az itt található emlékek sorában külön figyelmet érdemel a Fejedelemasszony halma (Bitca Doamnei) mellett feltárt dák erődítmény leletanyaga is.

• Természettudományi múzeum- Az egyedülállóan értékes múzeum a hegyek világának gazdagságát, szépségét mutatja be; Látható itt a Kárpátok keletkezése, geológiai és morfológiai jellemzői, növény- és állatvilága is.

• „Calistrat Hogaș” emlékmúzeum - A neves író, Calistrat Hogaș (1847-1917) iskolaigazgatóként élt itt 1869-től 1899-ig. Behatóan ismerte és szerette a Kárpátokat, A környék lakóiról és saját hegyi barangolásairól sok kedves történetet írt. Emlékmúzeumnak berendezett házában eredeti kéziratok, használati tárgyak, könyvek tekinthetők meg.

Testvérvárosok

• Roanne, Franciaország
• Manilva, Spanyolország

Források

• Moldvai utazások (Panoráma 1978) ISBN 963-243-099-9