Karácsonkő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karácsonkő (Piatra Neamț)
Piatra Neamt from The Telegondola 11.JPG
A város panorámája a lanovkából
Karácsonkő címere
Karácsonkő címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Neamț
Rang municípium
Beosztott falvak Ciritei, Doamna, Văleni
Polgármester Gheorghe Ștefan (PD-L)
Irányítószám 610004–610360
Körzethívószám +40 x33[1]
Népesség
Népesség 104 914 fő (2002) +/-
Magyar lakosság 148
Község népessége 85 055 fő (2011. október 31.)[2]
Népsűrűség 1354 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 310 m
Terület 77,4 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Karácsonkő  (Románia)
Karácsonkő
Karácsonkő
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″
Karácsonkő weboldala

Karácsonkő (románul Piatra Neamț) város az Aranyos-Beszterce partján Romániában, Moldvában. Neamț megye székhelye. Mivel a Keleti-Kárpátok nyúlványainak lábainál fekszik, a város tája festői.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.” [3] A román név Piatra lui Crăciun ennek a fordítása. A várost nevezték még Târgu Piatranak (azaz kővásár) vagy egyszerüen Piatranak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy „németet” jelent, vagy pedig egy „csendes, néma” jelentésű szláv szóból ered.

A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található (Csalhó - Ceahlău : a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról,[4] Ráró - Rarău: sólyomfajta,[5] Sólyomkő - Piatra Șoimului [6]). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.[7]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aranyos-Besztercén lévő egyik víztározó

Karácsonkő 350 km-re Bukaresttől északra fekszik, a történelmi Moldva középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60 km-re délre Bákóban van. Megközelíthető a Bukarest-Jászvásár útvonalon, illetve a Jászvásár–SzucsávaMarosvásárhely útvonalon is.

A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a Keleti-Kárpátokhoz tartoznak. Mellette található az Aranyos-Beszterce két víztározója.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városközpont térképe

A város a következő negyedekre van felosztva:

  • Központ (Centru)
  • Dărmănești
  • Precista
  • Mărăței
  • Május 1. (1 Mai)
  • Sarata
  • Szőlősvölgy (Valea Viei)
  • Régi állomás (Gara Veche)
  • Remény negyed (Speranța)

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karácsonkő és környéke egyike Románia legrégebben lakott területeinek. A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a paleolitikumból származnak, körülbelül i. e. 100 000-ből. A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy dák település, Petrodava állt. Az első városias épületek I. Péter moldvai fejedelem idejéből származnak. „Petrovada” várát már Ptolemaiosz is említette egyik munkájában. Ez a Kövesd (Cuejd) patak mentén emelt vár a többi erődítménnyel együtt már az i. e. 1-2. században tekintélyes védelmi rendszert alkothatott. A régészeti feltárások során itt várfalak és kultikus épületmaradványok is előkerültek.

A népvándorlás korában a törzsi védelmi rendszer elpusztult, és a várak is romhalmazzá omlottak össze.

Karácsonkő csak a késő középkorban került újra a figyelem előterébe; fokozatosan épült ki, a 16. században már jelentős település volt, és lakói védelmére ekkor már várat is emeltek. Stefan cel Mare fejedelem idejében pedig már a növekedésnek indult kereskedővárosban fejedelmi kastély is állt.

A 1718. században a település kézműipara is lendületes fejlődésnek indult. Itt működött Moldva első papírmalma is.

Az elmúlt századokban több hullámban csángók települtek a városba, de a 20. század során asszimilálódtak a román többségbe.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karácsonkő

2002-ben 104 914 lakosából 98,08% román (102 906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt.

A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99 454) és 3% római katolikus (3152). Ők a csángómagyarok.

Kultúra és oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karácsonkő az otthona a Neamț megyei Ifjúsági Színháznak, a G. T. Kirileanu könyvtárnak. Több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont. A Petru Rareș Nemzeti Kollégium székhelye is itt van, illetve itt székel a Victor Brauner Művészeti Egyetem is.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az István-torony
  • István-torony - a 15. században emelték, I. István moldvai fejedelem uralkodása idején. Az 1499-ből származó épület alul négyszöges, felül nyolcszöges, sarokpontjain támpillérekkel közrefogott, melyen gótikus részletek figyelhetők meg. Felső része későbbi kiegészítésként alakult ki.
  • Keresztelő Szent János-templom - a 15. század végén építettek, a moldvai építészet jellegzetes 15-16. századi példája. A templom együttesében sajátságosan ötvöződnek a bizánci gyökerű építészeti hagyományok a gótikus stílus hatásával.
  • Történelmi és régészeti múzeum - Gazdag kiállítási anyagában jelentős gyűjteményt képvisel az úgynevezett Cucuteni-kultúra emlékeit bemutató anyag. Az itt látható festett kerámia edények az újkőkorszakból valók; i. e. 2500–1700 között készültek. De találhatók itt Frumuşicából, Trgu Ocnaból és Bicaz-(Békás)-ból származó leletek is, melyek szintén a terület ősi kultúrájáról tanúskodnak. Az itt található emlékek sorában külön figyelmet érdemel a Fejedelemasszony halma (Bitca Doamnei) mellett feltárt dák erődítmény leletanyaga is.
  • Természettudományi múzeum- Az egyedülállóan értékes múzeum a hegyek világának gazdagságát, szépségét mutatja be; Látható itt a Kárpátok keletkezése, geológiai és morfológiai jellemzői, növény- és állatvilága is.
  • Calistrat Hogaș” emlékmúzeum - A neves író, Calistrat Hogaș (1847–1917) iskolaigazgatóként élt itt 1869-től 1899-ig. Behatóan ismerte és szerette a Kárpátokat, A környék lakóiról és saját hegyi barangolásairól sok kedves történetet írt. Emlékmúzeumnak berendezett házában eredeti kéziratok, használati tárgyak, könyvek tekinthetők meg.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lanovka

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma. ISBN 963-243-099-9 (1978) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonkő témájú médiaállományokat.