Óriásszarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriásszarvas
Evolúciós időszak: késő pleisztocén
Csontváz (Washingtoni Nemzeti Természetrajzi Múzeum)
Csontváz (Washingtoni Nemzeti Természetrajzi Múzeum)
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nem: Megaloceros
Faj: M. giganteus
Tudományos név
Megaloceros giganteus
(Blumenbach, 1799)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriásszarvas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásszarvas témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásszarvas témájú kategóriát.

Az óriásszarvas rekonstruált képe alapján készült bronzszobor a párizsi Vincennes Állatkertben

Az óriásszarvas (Megaloceros giganteus) a szarvasfélék családjának egy kihalt faja, amely a pleisztocén során, mintegy 400 000 évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában és az utolsó jégkorszak (Würm) végével tűnt el, radiokarbon kormeghatározással a legkésőbbi lelet kora 7700 évnek adódott.

A jégkorszaki embernek kortársa volt. Angolul „ír jávorszarvasnak” (Irish elk) is nevezik, mivel csontjai főleg írországi lápokból kerültek elő (ennek ellenére egész Európában előfordult). Hatalmas termetű szarvasféle lehetett: a marmagassága mintegy 2,1 méter volt, lapátos (inkább a jávorszarvaséra emlékeztető) agancsának terpesztése elérte a 3,65 métert, tömege pedig a 40 kg-ot, az állat tömege pedig a 700 kg-ot. A nyílt, füves térségeken élhetett és hatalmas agancsa miatt elkerülhette az erdőket, mivel az fennakadhatott a fák ágaiban.

Pontos besorolása sokáig vitatott volt: a csontmaradványok alapján eleinte úgy gondolták, hogy legközelebbi rokona a gímszarvas (Cervus elaphus). A DNS-vizsgálatok eredményeképpen viszont eldőlt, hogy a legközelebbi élő rokona a dámszarvas (Dama dama).

Kihalásának okai vitatottak: egyesek szerint hatalmas méretű agancsaik okozhatták kipusztulásukat. Erre két magyarázatot dolgoztak ki:

  • idővel az agancsok olyan hatalmas méretűek lettek, hogy akadályozták az egyedeket a mindennapi életvitelükben (tkp. a nemi szelekció „megszaladása”);
  • az agancsok felépítéséhez sok kalciumra és foszfátokra volt szüksége, viszont az utolsó jégkorszak végével a megváltozott növényzet már nem tudta biztosítani a szükséges elemeket az agancsok felépítéséhez, így az állatokban csontritkulás (osteoporosis) alakult ki, mivel az agancsok felépítéséhez szükséges elemeket szervezetük a csontjaikból vonta ki,

Mások szerint őseink túlzott vadászata okozhatta a faj kihalását (erről bővebben: pleisztocén megafauna).

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy óriászarvas csontváza megtalálható Münchenben a Müncheni Palaeontológiai Múzeumban, több más, már kihalt állat csontváza mellett.

Óriásszarvas agancsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zdenek V. Spinar – Zdenek Burian: Élet az ember előtt; Gondolat, 1985.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]