Óriásszarvas
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő pleisztocén | ||||||||||||||||||||||||||
 Csontváz (Washingtoni Nemzeti Természetrajzi Múzeum) |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Megaloceros giganteus (Blumenbach, 1799) |
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriásszarvas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásszarvas témájú médiaállományokat. |
Az óriásszarvas (Megaloceros giganteus) a szarvasfélék családjának egy kihalt faja, amely a pleisztocén során, mintegy 400 000 évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában és az utolsó jégkorszak (Würm) végével tűnt el, radiokarbon kormeghatározással a legkésőbbi lelet kora 7700 évnek adódott.
A jégkorszaki embernek kortársa volt. Angolul „ír jávorszarvasnak” (Irish elk) is nevezik, mivel csontjai főleg írországi lápokból kerültek elő (ennek ellenére egész Európában előfordult). Hatalmas termetű szarvasféle lehetett: a marmagassága mintegy 2 méter volt, lapátos (inkább a jávorszarvaséra emlékeztető) agancsának terpesztése elérte a 4 métert, tömege pedig a 40 kg-ot, az állat tömege pedig a 1400 kg-ot. A nyílt, füves térségeken élhetett és hatalmas agancsa miatt elkerülhette az erdőket, mivel az fennakadhatott a fák ágaiban.
Pontos besorolása sokáig vitatott volt: a csontmaradványok alapján eleinte úgy gondolták, hogy legközelebbi rokona a gímszarvas (Cervus elaphus). A DNS-vizsgálatok eredményeképpen viszont eldőlt, hogy a legközelebbi élő rokona a dámszarvas (Dama dama).
Kihalásának okai vitatottak: egyesek szerint hatalmas méretű agancsaik okozhatták kipusztulásukat. Erre két magyarázatot dolgoztak ki:
- idővel az agancsok olyan hatalmas méretűek lettek, hogy akadályozták az egyedeket a mindennapi életvitelükben (tkp. a nemi szelekció „megszaladása”);
- az agancsok felépítéséhez sok kalciumra és foszfátokra volt szüksége, viszont az utolsó jégkorszak végével a megváltozott növényzet már nem tudta biztosítani a szükséges elemeket az agancsok felépítéséhez, így az állatokban csontritkulás (osteoporosis) alakult ki, mivel az agancsok felépítéséhez szükséges elemeket szervezetük a csontjaikból vonta ki,
Mások szerint őseink túlzott vadászata okozhatta a faj kihalását (erről bővebben: pleisztocén megafauna).
[szerkesztés] Érdekességek
Egy óriászarvas csontváza megtalálható Münchenben a Müncheni Palaeontológiai Múzeumban, több más, már kihalt állat csontváza mellett.
[szerkesztés] Forrás
- Zdenek V. Spinar – Zdenek Burian: Élet az ember előtt; Gondolat, 1985.
