Ćelije (Terpenye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ćelije
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségTerpenye
Jogállásfalu
Irányítószám32225
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség98 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság82 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 19″, k. h. 18° 48′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 19″, k. h. 18° 48′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ćelije témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ćelije falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Terpenyéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Vukovártól légvonalban 17, közúton 22 km-re északnyugatra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, Ténye, Szilas és Bobota között fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu mezőgazdasági majorként a 19. század második felében keletkezett a német származású vukovári Eltz család birtokán, akik a környező földek megművelésére magyar és horvát családokat telepítettek be. A településnek 1890-ben 19, 1910-ben 8 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1930-as évekre teljesen elnéptelenedett. A második világháború után főként a Zagorje és a Muraköz vidékéről elszegényedett horvát családokat telepítettek be. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része.

A kis falut a horvátországi háború alatt elkövetett háborús bűntettek tették országszerte ismertté. A horvát lakosságú falu fontos stratégiai ellátási útvonalon feküdt Eszék és Vukovár között, amelyen Vukovár horvát védői fontos utánpótláshoz jutottak. Ennek megakadályozására 1991 májusától egyre nagyobb szerb erők vették körül őket. A JNA, a szomszédos Bobota és Szilas falvak felkelő szerbjeivel együtt, 1991. július 4-én támadta meg Ćelijét, melyet több napos harc után 9-én foglalt el. Ezután a szerbek kifosztották, majd teljesen felégették a települést. A háború után a faluban tömegsírt találtak az itt kivégzett környékbeli horvátok holttesteivel. A településnek 2011-ben 121 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 19 7 8 4 0 120 126 161 157 123 164 155 121

(1890-től 1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként.)

Gazdaság[szerkesztés]

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A község hivatalos oldala (horvátul)

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)