Szegfalu
| Szegfalu (Mirkovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Vinkovce |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32240 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2731 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 16″, k. h. 18° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 16″, k. h. 18° 51′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szegfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szegfalu (horvátul: Mirkovci, szerbül: Мирковци) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Vinkovcéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Vukovártól légvonalban 14, közúton 21 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, a Báza bal partján, a Zágráb-Belgrád vasútvonal mentén fekszik. Vasútállomása van. A településhez tartozik Monostormilvány.
Történet[szerkesztés]
A határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A falutól 6 km-re délnyugatra fekvő „Trbušanci” nevű lelőhelyen,[2] egy a Bosut folyó által három oldalról körülölelt enyhe magaslaton 2008-ban végzett terepbejárás során őskori kerámiatöredékek, mikrolitok, szövőszékhez használt nehezékek kerültek elő. A falutól 1,5 km-re nyugatra a Vinkovce – Gunya, és a Vrapčana – Szegfalu vasútvonal, valamint Panonska utca között a szántóföldön bronzkori, ókori és középkori leleteket találtak.[3]
A falu a középkorban is létezett. 1401-ben „Zwgfalw” néven Berzétemonostor tartozékaként szerepel abban a Zsigmond király által kiállított oklevélben, melyben monostori Berzéte Miklós örökös nélküli elhalálozása esetére monostori és valkómegyei birtokait a Garaiaknak hagyományozza.[4] 1409-ben „Zegfalw” alakban Szentszalvátor tartozékaként a Szentszalvátori család birtokai között említik.[5] A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg, és 1687-ig török uralom alatt állt. Lakossága a török hódítás idején elpusztult, vagy elmenekült.
A török kiűzése után Lika, Dalmácia, Baranya és Bácska térségéből érkező pravoszláv szerb telepesek népesítették be, akik a Mirkovci nevet adták a falunak.[6] Már 1733-ban Mirkovci körülbelül 80 lakosú volt, egy évvel később pedig több mint 60 fő volt itt, főleg szerb családok. 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. 1800 körül az addigi faházak helyett a katonai parancsnokság engedélyével téglából épült házak épültek. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.
Az első katonai felmérés térképén „Mirkovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mirkovcze” néven szerepel.[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mirkovcze” néven 182 házzal, 4 katolikus és 962 ortodox vallású lakossal találjuk.[8] 1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben Mirkovcét is a polgári Horvátországhoz csatolták.
1857-ben 861, 1910-ben 1215 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 10%-a horvát, 3-3%-a horvát és magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941–1945 között a Független Horvát Államhoz tartozott, majd ismét Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-ben lakosságának 73%-a szerb, 17%-a horvát, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A horvátországi háború idején Szegfalu és a hozzá tartozó Monostormilvány a szerb félkatonai erők egyik erőssége volt. A szerb félkatonai erők a jugoszláv hadsereg hathatós támogatásával innen támadták a szomszédos Vinkovcét, melyet a horvát erők védtek. A horvát fennhatóság csak 1998-ban állt teljesen helyre. A településnek 2011-ben 3283 lakosa volt.
Népessége[szerkesztés]
| Lakosság változása[9][10] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 861 | 971 | 1.198 | 1.169 | 1.198 | 1.215 | 1.219 | 1.314 | 1.414 | 1.655 | 2.121 | 2.499 | 2.940 | 3.233 | 2.673 | 3.283 |
Gazdaság[szerkesztés]
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma.[11] A templomot 1804 és 1813 között Mihael Mazinger tervei szerint építették. Az elmúlt két évszázadban háromszor restaurálták, először 1912-ben, még az Osztrák-Magyar Monarchia alatt, majd 1975-ben a Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság idejében és végül 1993-ban a horvát függetlenségi háború alatt, amikor Mirkovci a szerbek által kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság része volt és előzőleg a templomot gránáttalálat érte. A templom 27 méter hosszú és 12 méter széles, belső magassága 10 méter. A 28 méter magas harangtoronyban 4 harang van. Ikonosztázát közvetlenül a templom megépítése után Petar Čortanović ikonfestő mester festette. Ez azt ikonosztázt 1932-ben eltávolították és a helyére ekkor került a 31 ikont tartalmazó új, melyet Josif Zorman akadémiai festőművész festett a neves szerb festőművész Uroš Predić instrukciói alapján.
- Szent Pantaleon tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1910-ben épült. A templomot a szerémi szerbek Szent Panteleimon nyári ünnepén használják a szent megünneplésére. A templom telkén egy híres öreg hársfa áll. A templom a falu előtt, a D46-os főút mellett található, a falu mezőgazdasági területén. A templom építése előtt egy fából készült templom állt itt, amelynek építése a 17. században történt. A templom sárral tapasztott fából, paticsfalakkal készült, teteje náddal volt befedve. 15 kis ikon volt benne. Ezt a templomot egy még régebbi templom alapjaira építették. A szerbek korai ittlétét alátámasztja az 1641-ből származó, a szegfalvi temetőben található cirillbetűs emlékmű.
Kultúra[szerkesztés]
- KUD Hrvatski Sokol kulturális és művészeti egyesület
- Prosvjeta Mirkovci szerb kulturális egyesület
Oktatás[szerkesztés]
A település első iskoláját 1759-ben alapították. Az iskola az egyik első oktatási intézmény ezen a területen, aminek meglétét hivatalos dokumentáció is igazolja. Az első iskolában csak húsz tanuló volt és egy magánházban működött, mely a mai Emlékház helyén állt. Ezután egy ideig az 55-ös számú házban volt elhelyezve 1887-ig, amikor az iskolaépület jelenlegi jobb szárnyát felépítették. 1900-ban épült az önkormányzat épülete, amely 1959-ben az iskola bal szárnyává vált. A 20. század elején a tanulók száma tovább nőtt és a tanítás az elsőtől a negyedik évfolyamig zajlott. 1959-ben az iskola hivatalosan is nyolc évfolyamos iskolává vált, hét osztályban 245 tanulóval, az oktatószemélyzet hét tanárból állt. A hely hiánya miatt az iskolát ugyanabban az évben felújították. Az iskolaépület későbbi átalakításai 1969-ben, 1992-ben, utoljára pedig 2006-ban történtek. Az iskolában 2006-ban jelentős korszerűsítések történtek. Bútorokat vásároltak és bevezették a központi fűtést. Az udvaron lugast építettek és egy kis parkot alakítottak ki. Ugyanebben az évben az iskola a nagy tudós születésének 150. évfordulóján megváltoztatta nevét Nikola Tesla Általános Iskolára. 2012 decemberétől 2019 júniusáig új iskolaépület építése történt az iskola udvarán. A 2019/20-as tanévben a hallgatók már az új iskolaépületben járnak órákra, amelyek jobban megfelelnek a gyermekek oktatási követelményeinek. Jelenleg (2020) is folynak a munkák a régi iskolaépületen, amelyet felújítás után összevonnak az új épülettel.
Sport[szerkesztés]
A település labdarúgócsapatai:
- NK Hrvatski Sokol Mirkovci. A klubot 2003-ban alapították. A csapat jelenleg (2020) a megyei 3. ligában szerepel.
- NK Hajduk Mirkovci. A klubot 1929-ban alapították. A csapat 2017-ben a megyei 3. ligában szerepelt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7126.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6835.
- ↑ Diplomatikai leléltár 33531.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ A szerbek szerint ők már 1475-ben is itt éltek.Srbi.hr: Tenja i Mirkovci: Hramovi prenosa moštiju svetog Nikolaja (szerbhorvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...429. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6333.
Források[szerkesztés]
- Vinkovce város hivatalos honlapja (horvátul)
- A vinkovcei idegenforgalmi iroda honlapja (horvátul)(angolul)
- Vinkovce kulturális értékei (horvátul)
- Hrvatski arheološki godišnjak 2/2005. Archiválva 2020. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Srbi.hr: Tenja i Mirkovci: Hramovi prenosa moštiju svetog Nikolaja (szerbhorvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- Révai lexikon
