Istria

Istria
Histria-romváros
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Dobrudzsa
Fejlesztési régió	Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Constanța
Rang	Község
Beosztott falvak	Nuntași
Polgármester	Ioan Herdean (PNL)
Irányítószám	907155
Népesség
Népesség	1438 fő (2002) +/-
Község népessége	2634 (2002)
Magyar lakosság	4
Népsűrűség	15,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	170,53 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Istria Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 34′ 0″, k. h. 28° 43′ 0″44.5666666667, 28.7166666667

Istria község Romániába, Dobrudzsa vidékén, Constanța megyében. A hozzá tartozó település Nuntași.

Fekvése

A település az ország délkeleti részén található, Konstancától ötvenkét kilométerre északra, a legközelebbi várostól, Năvodaritól harmincnégy kilométerre, északra.

Története

A település határában található Románia első, ismert városi jellegű településének romjai, Histria. A romváros északra, hatvan kilométer távolságra van a megyeszékhelytől Konstancától, a Sinoe-tó mellett. Leletgazdagsága miatt az ország Pompejinek is nevezik. A város neve a Hister szóból ereded, ami a Duna ókori neve. Azt, hogy a romváros nem más mint az ókori Histria Ernest Desjardins francia régész fedezte fel 1868-ban, 1914-ben kezdték el feltárni Vasile Pârvan régész irányítása alatt.

Histria egy antik görög város, amelyik i. e. 657 táján jött létre. A milétoszi kereskedők által alapított település csakhamar jelentős kikötői kereskedelmi centrum lett. Legvirágzóbb időszakát időszámításunk előtt a 4. és 2. század között élte. Később erődítményt is építettek, de magát a várost is erős kőfal vette körül. Kultúrájára jellemző, hogy már akkor mintegy huszonöt kilométer hosszú vízvezeték-hálózattal rendelkezett s utcái is ki voltak kövezve. Következő virágkorát az időszámításunk szerinti 1. és 3. század között érte meg, a római birodalom idején.

A legimpozánsabb épülete a 3. században újjáépített és megerősített erőd megmaradt romjai. A egykori vár központi részén egy 3500 négyzetméteres alapterületű, kővel burkolt tér található. A tér szélén két kőépület romjai láthatóak, az egyik egy bazilika volt, föld alatti kriptával, a másik pedig gyűlésterem lehetett. Mindkét épületet két oszlopsor osztotta három hajóra.

A vár nyugati falánál egy 300 négyzetméteres alapterületű bazilika romjai találhatóak, amelyet ugyancsak két oszlopsor osztott három hajóra. Az innen induló kikövezett utca bal oldalán egy nagyméretű és a feltevések szerint kereskedelmi célokat szolgáló építmény maradványai állnak, az épületnek volt egy nagy központi terme, és körben sorakoztak a kereskedők apró üzlethelyiségei. Az utca az 1200 négyzetméteres Oszlopok-terére vezet, amely a ma is látható oszlopsorokról kapta nevét.

A várban megtalálhatóak egy római közfürdő romjai is. A 800 négyzetméteres alapterületű fürdőt a rómaiak szintén a 3. században építették, láthatóak a ruhamegőrzőszobák, melegítőtermek, a meleg-fürdő és a hideg-fürdő helységeinek maradványai, érdekessége az épületnek az öt mellékhelyiség színes mozaikpadlózata, s részben megmaradt falburkolata.

A települést és a várat a 7. században, az avarok foglalták el, és pusztították el.

A romterület szabadtéri múzeum és az ásatások leleteit a községben épített múzeumban helyezték el.

A romvárostól négy kilométerre tatár, majd török családok telepedtek le, létrehozva Karanasuf települést. A falu 1878-ban román fennhatóság alá került, ezután vette fel az Istria nevet, az egykori városra utalva.

Lakossága

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok	2595	98,51%
Romák	15	0,56%
Tatárok	5	0,18%
Törökök	4	0,15%
Lipovánok	4	0,15%
Magyarok	4	0,15%
Ukránok	1	0,03%
Egyéb	6	0,22%
Összesen	2634	100,0%

Látnivalók

• Histria-romváros
• Histria Múzeum - 1982-ben épült
• Szentháromság (Sf. Treime) ortodox templom
• Hősök emlékműve
• Sinoe-tó - a Duna-delta déli részéhez tartozik

Külső hivatkozások

• A település honlapja
• A községről
• Histria honlapja
• Dobrudzsa településeinek török nevei
• 2002-es népszámlálási adatok