Istria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Istria
2006 0814HistriaTowerEntrace20060429.jpg
Histria-romváros
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Dobrudzsa
Fejlesztési régió Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Constanța
Rang Község
Beosztott falvak Nuntași
Polgármester Ioan Herdean (PNL)
Irányítószám 907155
Népesség
Népesség 1343 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2443 (2011)[2]
Magyar lakosság 4
Népsűrűség 15,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 170,53 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Istria  (Románia)
Istria
Istria
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 34′ 00″, k. h. 28° 43′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 34′ 00″, k. h. 28° 43′ 00″
2006 081Histria 20060388.jpg
Cetatea Histria Constanta.jpg

Istria község Romániába, Dobrudzsa vidékén, Constanța megyében. A hozzá tartozó település Nuntași.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település az ország délkeleti részén található, Konstancától ötvenkét kilométerre északra, a legközelebbi várostól, Năvodaritól harmincnégy kilométerre, északra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település határában található Románia első, ismert városi jellegű településének romjai, Hisztria. A romváros északra, hatvan kilométer távolságra van a megyeszékhelytől Konstancától, a Sinoe-tó mellett. Leletgazdagsága miatt az ország Pompejinek is nevezik. A város neve a Hister szóból ereded, ami a Duna ókori neve. Azt, hogy a romváros nem más mint az ókori Histria Ernest Desjardins francia régész fedezte fel 1868-ban, 1914-ben kezdték el feltárni Vasile Pârvan régész irányítása alatt.

Hisztria antik görög város, amelyik i. e. 657 táján jött létre. A milétoszi kereskedők által alapított település csakhamar jelentős kikötői kereskedelmi centrum lett. Legvirágzóbb időszakát időszámításunk előtt a 4. és 2. század között élte. Később erődítményt is építettek, de magát a várost is erős kőfal vette körül. Kultúrájára jellemző, hogy már akkor mintegy huszonöt kilométer hosszú vízvezeték-hálózattal rendelkezett s utcái is ki voltak kövezve. Következő virágkorát az időszámításunk szerinti 1. és 3. század között érte meg, a római birodalom idején.

A legimpozánsabb épülete a 3. században újjáépített és megerősített erőd megmaradt romjai. A egykori vár központi részén egy 3500 négyzetméteres alapterületű, kővel burkolt tér található. A tér szélén két kőépület romjai láthatóak, az egyik egy bazilika volt, föld alatti kriptával, a másik pedig gyűlésterem lehetett. Mindkét épületet két oszlopsor osztotta három hajóra.

A vár nyugati falánál egy 300 négyzetméteres alapterületű bazilika romjai találhatóak, amelyet ugyancsak két oszlopsor osztott három hajóra. Az innen induló kikövezett utca bal oldalán egy nagyméretű és a feltevések szerint kereskedelmi célokat szolgáló építmény maradványai állnak, az épületnek volt egy nagy központi terme, és körben sorakoztak a kereskedők apró üzlethelyiségei. Az utca az 1200 négyzetméteres Oszlopok-terére vezet, amely a ma is látható oszlopsorokról kapta nevét.

A várban megtalálhatóak egy római közfürdő romjai is. A 800 négyzetméteres alapterületű fürdőt a rómaiak szintén a 3. században építették, láthatóak a ruhamegőrzőszobák, melegítőtermek, a meleg-fürdő és a hideg-fürdő helységeinek maradványai, érdekessége az épületnek az öt mellékhelyiség színes mozaikpadlózata, s részben megmaradt falburkolata.

A települést és a várat a 7. században, az avarok foglalták el, és pusztították el.

A romterület szabadtéri múzeum és az ásatások leleteit a községben épített múzeumban helyezték el.

A romvárostól négy kilométerre tatár, majd török családok telepedtek le, létrehozva Karanasuf települést. A falu 1878-ban román fennhatóság alá került, ezután vette fel az Istria nevet, az egykori városra utalva.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok 2595 98,51%
Romák 15 0,56%
Tatárok 5 0,18%
Törökök 4 0,15%
Lipovánok 4 0,15%
Magyarok 4 0,15%
Ukránok 1 0,03%
Egyéb 6 0,22%
Összesen 2634 100,0%

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hisztria-romváros
  • Hisztria Múzeum - 1982-ben épült
  • Szentháromság (Sf. Treime) ortodox templom
  • Hősök emlékműve
  • Sinoe-tó - a Duna-delta déli részéhez tartozik

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Istria témájú médiaállományokat.