Constanța megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Constanța megye
Constanta.png
Actual Constanta county CoA.png
Constanța megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Dobrudzsa
Megyeszékhely Konstanca
Jelzés CT
Terület 7071 km²
Körzethívószám (+40) 0241
Népesség
Népesség 684 082 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 101 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Constanța megye (Konstanca) Románia délkeleti részén helyezkedik el, Dobrudzsa tartományban, a Fekete-tenger partján. Székhelye Konstanca (283 872 lakos). Határai északon Tulcea megye, keleten a Fekete-tenger, délen Bulgária, nyugaton Ialomița megye és Călărași megye.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye felszínét a Dobrudzsai-hegység (románul: Podișul Dobrogei), az ország ősi hegységének maradványa, uralja. A gránit, porfír, fillit és mészkő alkotta Dobrudzsai-tönk egyik, felszínalaktanilag tagolódott része a megye északi részén található, ez a Közép-Dobrudzsai fennsík, melynek felszínének arculata változatos, mert 200-300 méter magas fennsíkok (Dorobanțului-fennsík) és dombvidéki tájak kisebb-nagyobb medencékkel, partmenti síkságokkal, alacsonyabb letarolt felszínekkel (Casimcei-fennsík) váltakoznak, számos barlanggal és dolinákkal.

Dél felé az idősebb kristályos kőzeteket fiatalabb üledékes takaró borítja, s a tagoltabb, mozgalmasabb felszín átmegy a 100 méter magas kréta-tábla síkságba, ez az egyhangúbb lapos felszín a Dél-Dobrudzsai fennsík, legdélebbi része, a Negru Vodă-fennsík, mely Bulgária felé túlterjed az országhatáron. A Közép- és Dél-Dobrudzsai fennsík között vezet a Bukarestet Konstancával összekötő autópálya, valamint a Duna–Fekete-tenger csatorna.

Nyugaton a Dobrudzsai-tönk enyhén lejt a Duna irányába, ahol a folyam széles árterülete választja el a Román-alföldtől. A megye fekete-tengeri partvidékét Tulcea megyétől Mamaiaig alacsony homokos parti síkság övezi, melyet a tenger hullámmorajlása épített fel a Duna-delta szétteregetett hordalékából. A hullámmorajlás hosszú törmelékgátakat, úgynevezett szárnyturzásokat is épített a partmenti tengerben, s ezek a szárnyturzások szárnylagunákat, majdnem zárt részeket választottak le a tengerből. Mamaiatól délre lösszel fedett, alámosott magas fal (abráziós partfal) kíséri a partszegélyt, melyet mélyre vágódott, megsüllyedt és a tenger által elöntött folyótorkolatok, úgynevezett limánok tagolnak. Ezen a szakaszon a turzásokkal elrekesztett és finom homokkal kitöltött limánokon alakultak ki a tengerpart ismertebb fürdőhelyei (Eforie, Mangalia).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Constanța megye gazdag történelmi értékekkel rendelkezik, az első letelepülők a trákok voltak a vaskorban. Őket követték a géták, majd a dákok. I. e. a VII. században kialakultak az első civilizált városállamok, melyeket a délről érkező görög betelepülők alapítottak, magukkal hozva és meghonosítva az akkori idők legfejlettebb társadalmi struktúráját, építészetüket, technikai vívmányaikat. Számos várost alapítottak a mai megye területén, legjelentősebbek: Histria (a mai Istria), Callatis (a mai Mangalia), Tomis (a mai Konstanca területén).

Az i. sz. I. - II. században a Római Birodalom határai elérték Dobrudzsa déli vidékeit, Traianus római császár két háborúban (101-102 és 105-106) elfoglalta a régiót, és Moesia Inferior provincia részévé tette. A provincián belül a mai megye Scythia Minor (Kis-Szkítia) része volt. A rómaiak újabb lendületet adtak a régió fejlődésének, városokat alapítva a területen, a legjelenősebb ilyen település Tropaeum Traiani (a mai Adamclisi közelében).

A birodalom hanyatlásának utolsó évszázadaiba számos vándornép fordult meg a megye területén, többek között az avarok, a gótok, a szlávok, bolgárok. A III. század legvégétől a Bizánci Birodalom része lett. Az elkövetkező évszázadok során pusztítottak itt a tatárok, majd az Oszmán Birodalom része lett, később egy rövidebb periódusra az Orosz Birodalom területe is volt, majd Bulgária fennhatósága alá került.

1878-tól, az egész Dobrudzsával együtt, Romániához csatolták. A második világháború során német megszállás alá került, de a háborút lezáró béketárgyalások során megerősítették Románia fennhatóságát a megye felett.

A Fekete-tenger Konstancánál

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2011-es népszámlálás adatai szerint az összlakosságból 470 961 fő városokban élt (68,8%).

A lakosság számának alakulása:

Nemzetiségi eloszlás (2002)
Összesen Román Török Tatár Roma (cigány) Lipován Magyar Görög Örmény Német Ukrán Olasz Bolgár
715 151 652,777 24,246 23,230 6,023 5,273 921 590 422 315 186 80 74
100% 91.27% 3.39% 3.24% 0.84% 0.73% 0.12% 0.08% 0.05% 0.04% 0.02% 0.01% 0.01%

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2004-es adatok alapján a foglalkoztatottak száma a megyében 276 100 fő. Ebből 27,4% a mezőgazdaságban, 17,7% az iparban, 14,2% az áruszállításban, 10,4% a személyszállításban és 7,9% az építőiparban dolgozik.

Az ország gazdaságilag egyik legjelentősebb megyéje, itt történik az ország kőolaj-kitermelésének 10,3%-a, finomításának pedig a 18,5%-a, a kénsavgyártás 18,2%-a, a műtrágya előállításának a 2,3%-a, a cement 19,2%-a, a gyapjú 1,6%-a, az étkezési olajok előállításának a 10,3%-a és a földgáz-kitermelésének 2,3%-a.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye 565,737 hektárnyi mezőgazdasági használatban lévő területtel rendelkezik, amiből 326,751 hektárnyi magántulajdonban van illetve ebből 431,000 hektárnyi mesterségesen öntözhető. A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rozs, cukorrépa.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb iparágak: nukleáris és vízenergia-ipar (cernavodăi atomerőmű, vízerőművek Konstancában, Ovidiuban és Năvodariban), gépgyártás, vegyipar (S.C."PETROMIDIA" Constanța), kőolaj- és földgáz-kitermelés, cementgyártás, textil- és ruházati ipar, faipar.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna–Fekete-tenger csatornán jelentős az áruszállítás, illetve a megyében találhatóak az ország legjelentősebb kikötői (Konstanca, Mangalia)

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Constanțai Megyei Tanács jelenlegi elnöke Nicușor Constantinescu. A 2008-as helyhatósági választásokon a megye lakosai 36 tanácsost választottak meg, a tanácsosi székek három párt között lettek kiosztva:

Pártok Tanácsosok száma
Szociáldemokrata Párt 20
Demokrata Párt 9
Nemzeti Liberális Párt 7

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyében 3 municípium, 9 város és 58 község található.

Városok rang szerint
Címer Municípium Címer Város
Actual Constanta CoA.png
Konstanca Băneasa
ROU Mangalia COA.jpg
Mangalia
ROU Cernavodă COA.png
Cernavodă
Coa Medgidia.png
Medgidia
Coa Romania Town Eforie.svg
Eforie
Wappen Hârșova.png
Hârșova
CoaMurfatlar.png
Murfatlar
Coat of arms of Năvodari, Romania.png
Năvodari
Stema orasului Negru Voda.jpg
Negru Vodă
Ovidiu
Interbelic Techirghiol CoA.png
Techirghiol

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Constanța megye témájú médiaállományokat.