Csaca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csaca (Čadca)
Csaca városközpont
Csaca városközpont
Csaca címere
Csaca címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Csacai
Turisztikai régió Kiszuca,Beszkidek
Rang város
Polgármester Milan Gura
Népesség
Teljes népesség 24 959 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 439 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 420 m
Terület 56,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csaca (Szlovákia)
Csaca
Csaca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 26′ 09″, k. h. 18° 47′ 32″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 09″, k. h. 18° 47′ 32″
Csaca weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csaca (szlovákul Čadca, németül Tschadsa, lengyelül Czadca) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, Zsolnától 30 km-re északra a Kiszuca partján. A Csacai járás székhelye. 2011-ben 24 959 lakosából 22 311 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település akkor keletkezett, amikor a vlach jog alapján a 15. században román pásztorokat telepítettek erre a vidékre. Először 1417-ben említik a nevét Chacha alakban, mint Karásznó falu határrészét. 1535-ben Chathcza néven szerepel először Karásznó határában mint pásztorok települése, mely a budatíni uradalomhoz tartozik. Az első hiteles okirat a falu létezéséről egy határvita kapcsán írt, 1565-ben keltezett német nyelvű oklevél Tczaczka alakban említi. 1572-ben a budatini uradalomhoz tartozó település bíróját is említik, ekkor néhány soltészház mellett 2 jobbágy- és egy zsellérház állt a településen. 1598-ban 3, 1603-ban 2 jobbágyportája volt. 1608-ban a település leégett. 1637-ben említik a település vízimalmát. A 17. század közepén a falu birtoka megoszlott a budatíni és a sztrecsnói váruradalom között. 1676-ban a Thököly Imre vezette kuruc felkelés harcai érintik a települést. 1712-ben 29 adózó porta és 3 malom állt a faluban. 1735-ben felépült a Szent Bertalan templom, tornyát 1778-ban építették. 1751-ben történik az első említés a település iskolájáról. 1772-ben 242 jobbágy és 73 zsellér lakosa volt. 1778-ban Mária Terézia Csacának városi rangot adott. 1784-ben 397 hazában 2616 lakos élt. 1798-ra a lakosság száma már 4134-re emelkedett. 1803-ban alapították a katolikus iskolát. 1828-ban 506 házában 4114 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, famegmunkálással foglalkoztak. 1848-ban lakói közül sokan csatlakoztak a Štúr és Hurban által a magyar szabadságharc ellen szervezett szlovák önkéntes csapatokhoz. 1848. december 6-án itt adta ki a szlovák nemzeti tanács a szlovák nemzethez szóló csacai felhívást. 1849. március 14-én František Daniš Xaver csacai plébános tagja volt a császárhoz Olmützbe küldött, a szlovák nemzeti jogokat követelő küldöttségnek. 1850-ben Csacának 4013 katolikus és 134 zsidó lakosa volt. 1871-ben megépült a Kassát Csehországgal összekötő vasútvonal, amely a várost érintve hozzájárult további gyors fejlődéséhez. A 19. század végén posztógyárat és fűrészüzemet alapítottak a településen. 1910-ben 5207, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásának székhelye volt.

2001-ben 26 699 lakosából 25 669 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma 17341735-ben épült barokk stílusban.
  • A plébánia épülete 1778-ban készült késő barokk stílusban.
  • Zsinagógája 1864-ben épült.
  • A Kálvária 1880-ban épült késő barokk stílusban.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1854 és 1858 között a városban élt és dolgozott a nagy szlovák író Janko Kráľ.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]