Csaca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csaca (Čadca)
Čadca - city center.jpg
Csaca városközpont
Csaca címere
Csaca címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Csacai
Turisztikai régió Kiszuca,Beszkidek
Rang város
Polgármester Milan Gura
Népesség
Teljes népesség 24 959 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 439 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 420 m
Terület 56,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csaca  (Szlovákia)
Csaca
Csaca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 26′ 09″, k. h. 18° 47′ 32″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 09″, k. h. 18° 47′ 32″
Csaca weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csaca (szlovákul Čadca, németül Tschadsa, lengyelül Czadca) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, Zsolnától 30 km-re északra a Kiszuca partján. A Csacai járás székhelye. 2011-ben 24 959 lakosából 22 311 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település akkor keletkezett, amikor a vlach jog alapján a 15. században román pásztorokat telepítettek erre a vidékre. Először 1417-ben említik a nevét Chacha alakban, mint Karásznó falu határrészét. 1535-ben Chathcza néven szerepel először Karásznó határában mint pásztorok települése, mely a budatíni uradalomhoz tartozik. Az első hiteles okirat a falu létezéséről egy határvita kapcsán írt, 1565-ben keltezett német nyelvű oklevél Tczaczka alakban említi. 1572-ben a budatini uradalomhoz tartozó település bíróját is említik, ekkor néhány soltészház mellett 2 jobbágy- és egy zsellérház állt a településen. 1598-ban 3, 1603-ban 2 jobbágyportája volt. 1608-ban a település leégett. 1637-ben említik a település vízimalmát. A 17. század közepén a falu birtoka megoszlott a budatíni és a sztrecsnói váruradalom között. 1676-ban a Thököly Imre vezette kuruc felkelés harcai érintik a települést. 1712-ben 29 adózó porta és 3 malom állt a faluban. 1735-ben felépült a Szent Bertalan templom, tornyát 1778-ban építették. 1751-ben történik az első említés a település iskolájáról. 1772-ben 242 jobbágy és 73 zsellér lakosa volt. 1778-ban Mária Terézia Csacának városi rangot adott. 1784-ben 397 hazában 2616 lakos élt. 1798-ra a lakosság száma már 4134-re emelkedett. 1803-ban alapították a katolikus iskolát. 1828-ban 506 házában 4114 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, famegmunkálással foglalkoztak. 1848-ban lakói közül sokan csatlakoztak a Štúr és Hurban által a magyar szabadságharc ellen szervezett szlovák önkéntes csapatokhoz. 1848. december 6-án itt adta ki a szlovák nemzeti tanács a szlovák nemzethez szóló csacai felhívást. 1849. március 14-én František Daniš Xaver csacai plébános tagja volt a császárhoz Olmützbe küldött, a szlovák nemzeti jogokat követelő küldöttségnek. 1850-ben Csacának 4013 katolikus és 134 zsidó lakosa volt. 1871-ben megépült a Kassát Csehországgal összekötő vasútvonal, amely a várost érintve hozzájárult további gyors fejlődéséhez. A 19. század végén posztógyárat és fűrészüzemet alapítottak a településen. 1910-ben 5207, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásának székhelye volt.

2001-ben 26 699 lakosából 25 669 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma 17341735-ben épült barokk stílusban.
  • A plébánia épülete 1778-ban készült késő barokk stílusban.
  • Zsinagógája 1864-ben épült.
  • A Kálvária 1880-ban épült késő barokk stílusban.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1854 és 1858 között a városban élt és dolgozott a nagy szlovák író Janko Kráľ.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]