Cserne (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserne (Čierne)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Csacai
Turisztikai régió Beszkidek
Rang község
Polgármester Pavol Gomola
Népesség
Teljes népesség 4390 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 211 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 454 m
Terület 20,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserne  (Szlovákia)
Cserne
Cserne
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 30′, k. h. 18° 49′Koordináták: é. sz. 49° 30′, k. h. 18° 49′
Cserne weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Cserne (Szlovákia)
Cserne
Cserne
Cserne elhelyezkedése

Cserne (szlovákul Čierne) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. 2011-ben 4390 lakosából 4287 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csacától 7 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község nem tekint nagy múltra vissza. Oklevél először csak 1641-ben említi és valószínűleg nem sokkal előbb keletkezhetett a vlach jog alapján. Nevét a szláv crn (= fekete) szóból kapta. 1645-ben 28 család lakta. A 17. században a budatíni uradalomhoz tartozott, birtokosai a Podmaniczky, Pongrácz, Thurzó és Szúnyogh családok voltak. 1784-ben 168 házában 1202 lakos élt. 1828-ban 207 háza és 1981 lakosa volt. Lakói a környező nemesi birtokon végzett erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. Első pecsétje a 18. századból való. 1835-ben készített pecsétjén SIGILVM PAGI CZERNE felirat olvasható.

Vályi András szerint "CSERNE. Tót falu Trentsén Vármegyében, Lengyel Országnak szélén, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szkalikhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, Kis Útza Újhelytöl mintegy két, és 1/4. mértföldnyire. Határja középszerű. " [2]

Fényes Elek szerint "Cserne, népes tót falu, Trencsén vmgyében, a sziléziai határszélen: 2011 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje felette sovány, erdeje nagy, legelője hasznos. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csácsa." [3]

1910-ben 1797, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott. 1938-ban területének egy részét lengyel csapatok foglalták el.

2001-ben 4254 lakosából 4190 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent József tiszteletére szentelt temploma 1888-ban épült.
  • A községben két kis kápolna található.
  • Az első és második világháború hőseinek emlékművei.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]