Határújfalu
| Határújfalu (Podvysoká) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Csacai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1625 |
| Polgármester | Milan Matlák |
| Irányítószám | 023 53 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | CA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1347 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 232 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 455 m |
| Terület | 5,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 24′ 54″, k. h. 18° 40′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 24′ 54″, k. h. 18° 40′ 12″ | |
| Határújfalu weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Határújfalu (1899-ig Podviszoka, szlovákul Podvysoká) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Csacától 9 km-re délnyugatra, a Kiszuca partján, a 487-es út mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
1625-ben említik először. Területe részben a budatíni, részben a sztrecsnói váruradalomhoz tartozott, de a nagybiccsei uradalom is igényt tartott rá. A falu Podviszoka néven 1658-ban tűnik fel, amikor a budatíni uradalom urbáriumában az szerepel, hogy hét pásztor telepedett ide családjával együtt. Nevük is fennmaradt: Jano Slíš, Kuba Mravec, Jano Ryzek, Michal Nezgula, Vojtek Mravec, Greguš Trlik és Jano Pinka. Egyházilag a turzófalvi plébániához tartozott. Lakói az állattartáson kívül főként favágással foglalkoztak. 1662-ben 17 jobbágycsalád élt itt. 1720-ban a falunak malma és 15 adózó portája volt. 1770-ben a nagybiccsei uradalom része lett. 1784-ben 51 házában 63 család élt 356 lakossal, ebből az évből való a község pecsétje is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PODVISZOKA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Zakopcsjéhez nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgye sovány, más javai sintsenek, negyedik osztálybéli.”[2]
1828-ban 75 házában 584 lakos élt. 1850-ben 560 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podviszoka, tót falu, Trencsén vmegyében, hegyes, völgyes vidéken, a Kiszucza vize mellett, egy kis völgyben, ut. p. Csácza. Van 560 kath. lakosa, terméketlen határa, melly csak zabot és burgonyát terem. h. Eszterházy bicsei uradalmához tartozik.”[3]
A trianoni békéig területe Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 616, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1215 lakosából 1200 szlovák volt.
2011-ben 1301 lakosából 1274 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1840-ben épült. Egy 18. századi barokk plasztika található benne, amely a Szűzanyát a gyermek Jézussal ábrázolja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
