Berekfalu
| Berekfalu | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Csacai |
| Turisztikai régió | Kiszuca |
| Rang | község |
| Polgármester | Stanislav Novotný |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1955 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 480 m |
| Terület | 19,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 26′, k. h. 18° 39′ | |
| é. sz. 49° 26′, k. h. 18° 39′ | |
| Berekfalu weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Berekfalu (1899-ig Oleszna, szlovákul Olešná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban, Csacától 11 km-re délnyugatra a Kiszuca partján. 2011-ben 1955 lakosából 1858 szlovák volt.
Története [szerkesztés]
1619-ben "Olessna" néven említik először, a nagybiccsei uradalomhoz tartozott. 1784-ben 212 házában 1097 lakos élt. 1828-ban 189 háza és 1492 lakosa volt, lakói erei munkákkal, állattartással foglalkoztak. 1850-ben 1500 lakosa volt, Turzófalva plébániájához tartozott.
Vályi András szerint "OLEZNA. Olesna, Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Turzófalvának szomszédságában, mellynek filiája, Kis Útsza mellett, határja soványas, legelője, fája van." [2]
Fényes Elek szerint "Oleszna, tót falu, Trencsén vmegyében, hegyek közt elszórva, ut. p. Zsolna. Határa hegyes és igen sovány, ugy, hogy csak zabot és burgonyát terem. Majorsági birtok itt nincs. Lakja 1600 rom. kath., paroch. templommal. Hg. Eszterházy bicsei uradalmához tartozik" [3]
1910-ben 1927, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott. 1945 után lakó közül sokan Csehországban és Morvaországban dolgoztak mint erdei munkások, illetve vasúti alkalmazottak. Mezőgazdasági szövetkezete 1992-ben alakult.
2001-ben 2077 lakosából 2047 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

