Sziklaszoros
| Sziklaszoros (Skalité) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1662 | ||
| Polgármester | Andrea Šimurdová | ||
| Irányítószám | 023 14 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5241 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 158 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 526 m | ||
| Terület | 33,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sziklaszoros
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 49° 29′ 50″, k. h. 18° 53′ 45″ | |||
| Sziklaszoros weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sziklaszoros (1899-ig Szkalite, szlovákul Skalité) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. 2011-ben 5241 lakosából 5086 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Csacától 16 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.
Története [szerkesztés]
A település a 17. században keletkezett a vlach jog alapján román és ruszin eredetű pásztornépek betelepítésével. 1662-ben a sztrecsényi uradalom urbáriumában említik először, de a korabeli kiszucai feljegyzésekből kiderül, hogy valójában 1648-ban keletkezett. Az urbárium szerint a faluban ekkor 151 lakos élt. A sztrecsényi uradalomhoz tartozott, akkor a neve Podszkalitye volt. 1712-ben "Szkalite" néven említik. 1720-ban 4 malma és 40 adózója volt. 1784-ben 241 házában 1740 lakos élt. 1828-ban 287 háza és 2169 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. Plébániáját 1749-ben alapították, addig Csaca filiája volt. 1764 és 1774 között újra Csaca filiája lett. 1794-ig a községnek fatemploma volt, mely a mai temető helyén állt. Ekkor épült a mai katolikus templom gróf Eszterházy Antal adományából. A község első iskoláját 1812-ben alapították, 1857-ben új épületet kapott. A település életében nagy jelentősége volt a vasútvonal 1885-ben történt megépülésének.
Vályi András szerint "SZKALIK. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Újhelyhez 2 mértföldnyire; határja sovány." [2]
Fényes Elek szerint "Szkalite, népes tót falu, Trencsén vmegyében, a Magyar, Szilézia és Galliczia határok összejövetelénél 2199 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, harminczad hivatallal. Erdeje roppant. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna." [3]
1910-ben 2390, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott. 1938-ban a település egy része Lengyelországhoz került.
2001-ben 5063 lakosából 4972 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1787 és 1794 között épült. 1957-ben bővítették.
- A plébánia épülete 1796-ból származik, későbarokk stílusú.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
