Ócsad
| Ócsad (Oščadnica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Csacai |
| Turisztikai régió | Kiszucai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1712 |
| Polgármester | Marián Plevko |
| Irányítószám | 023 01 |
| Körzethívószám | 041 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5717 fő (2006)[1] +/- |
| Népsűrűség | 98 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 463 m |
| Terület | 58,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ócsad
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Ócsad weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ócsad (szlovákul Oščadnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. 2001-ben 5554 lakosából 5471 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csacától 8 km-re keletre az Ócsadi-patak mellett fekszik.
[szerkesztés] Története
Az 1712-ben alapított falu eredetileg oláh település a Beszkidekben. Első írásos említése is ebből az évből származik, amikor Oscsadnicza alakban szerepel. A budatíni, később a sztrecsnói uradalom része volt. 1720-ban 3 malom és 45 adózó háztartás állt a településen. 1784-ben 254 házában, 391 családban 1929 lakos élt. 1828-ban 306 háza és 2987 lakosa volt, akik állatartással és faáru készítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint „OSZADNICZA. Trencsén Várm. itten hajdan számos tolvajok vóltak, ’s panaszolkodik Bél Mátyás, hogy midõn 1704dikben itten útazott vólna, miattok elég félelmet szenvedett”. [2]
Fényes Elek szerint „Oszednicza, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Csácsához egy óra a Magura hegye alatt, közel a gallicziai határszélhez. Határa nagy, de sovány. Lakosai többnyire faeszközök készitésébõl, továbbá tehén és juhtartásból élõsködnek. Számlál 2039 kath., 3 zsidót; van tulajdon paroch. temploma. F. u. h. Eszterházy.” [3] 1910-ben 3090, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott. 1918 után a mezőgazdaság lett a fő megélhetési forrás. A faluban öt vízifűrésztelep és két vízimalom működött.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kegykápolnáját 1946-ban építették hálából azért, hogy a második világháborúban a falu megmenekült a pusztulástól.
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1804-ben épült a régi fatemplom helyén, 1940-ben átépítették.
- Emeletes kastélyát 1910 és 1913 között birtokosa a porosz származású gróf Ballestrem építtette. Festői park övezi. Ma a csacai Kiszucai Galéria a birtokosa.
- A faluban a népi építészet számos szép példája látható.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
