Pénzes pér
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Thymallus thymallus Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pénzes pér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pénzes pér témájú médiaállományokat. |
A pénzes pér (Thymallus thymallus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó faj.
Európa hegyi folyóinak lakója ez a horgászok által kiváló sporthalként számon tartott faj. Horgászata a pisztrángozáshoz hasonlóan nagy élményt nyújt. Húsa szálkamentes és fehér húsa vetekszik a pisztrángéval. A magyarországi halfaunának nem állandó tagja, de mint természeti érték, minden alkalmilag felbukkanó példány védelmet élvez. A pénzes pér más elnevezése még a pénzes pisztráng, a lepényhal, és az ón.
A német sporthorgász szövetség és az osztrák testvérszervezet kuratóriuma 2011-re kiválasztotta, mint az év hala, hogy ezzel is ráirányítsa a fajra a természetvédők figyelmét.[1]
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A pénzes pér Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa kemény talajú, gyors folyású, oxigéndús vizeiben él, de elterjedése nagyon rendszertelen. Állományai többfelé nagyon megfogytak és Magyarország vizeibe csak alkalmilag téved. Különösen érzékenyen reagál a környezetszennyezésre, ezért azon fajok közé tartozik, melyek az elsők között tűnnek le a vízminőség romlása estén.[2]
Hasonló fajok [szerkesztés]
Legjobban hasonlít hozzá a nagy maréna, de annak szája félig alsó állású, és hátúszójában 9-11 osztott sugár található. A másik marénafaj a törpemaréna is szóba jöhet, de annak hátúszójában 8-11 elágazó sugár található és szája félig fölső állású. A pontyféléktől jól megkülönböztethető az miatt, hogy zsírúszót visel a pér.[3]
Megjelenése [szerkesztés]
Alakja: A hal teste mérsékelten nyújtott, oldalról lapított, feje kicsi, szeme nagy és az orra hegyes. Cikloid pikkelyei kicsinyek, 74-96 darab található az oldalvonal mentén. A szokatlanul magas, hosszú hátúszó és a farokúszó között zsírúszó van. Szájnyílása kicsi, legfeljebb a szem elülső szegélyéig ér; felső állkapcsa előrenyúlik. Mindkét állkapcsán ülnek fogak. A hátúszó jóval a hasúszók eleje előtt kezdődik; a hím hát- és farok alatti úszója, valamint hasúszói hosszabbak a nőstényénél.[2]
Színezete: Hátoldala szürkészöld vagy kékesszürke, oldalai és hasoldala az ezüstfehértől a sárgaréz színűig változik, ívás idején bíboros csillogással. Hátán és oldalain 3-5 sorban elszórt sötétebb zöldes-lilás foltok vannak. Szürke színű hátúszója 4-5 sorban elhelyezkedő vörhenyes szemfoltokkal. A páros úszói sárgásak, pirosas árnyalattal. Ívási időszakban a hímek oldala megváltozik és vörhenyes árnyalatúra vált.[2][4]
Mérete: Testhossza 25-35 centiméter, maximum 60 centiméter.[2]
Életmódja [szerkesztés]
A hegyi patakok bővebb vizű szakaszain fordul elő. Gyakran felhúzódik a pisztráng életterébe, de nagyobb áradások után az alacsonyabb, paduc vagy márna szinttájon is megtalálható. Kivételesen tavakban is kialakulhat állománya, de ívni a befolyó patakokba vándorol. Tápláléka férgek, csigák, vízi és repülő rovarok, apró halak és ikrák.[2][4]
Szaporodása [szerkesztés]
A pénzes pér, március és június között ívik 6-8 ° C-os hőmérsékletű vízben. A hímek a második, a nőstények a harmadik éves korukban lesznek ivarérettek. Az ikrás az elöntött kavicszátonyon gödröt kapar és a 2,5-4 milliméter átmérőjű ikrákat a megtermékenyítés után kaviccsal takarja be. Az ikrák száma 3000-6000 között van. A 8-9 mm hosszú lárvák 20-30 nap múlva bújnak elő.[2][4]
Horgászata [szerkesztés]
A horgászok által kiváló sporthalként számon tartott faj, melynek horgászata a pisztrángozáshoz hasonló módszerekkel lehetséges. Magyarországon védettséget élvez, azonban Szlovákiában 27 centiméteres méretkorlátozás mellett január 1.-től május 31.-ig horgászható. Korábban Erdélyben 25 centiméteres korlátozás mellett volt fogható, azonban 2005. augusztustól Románia természetes vizein 5 évre szóló védelem, azaz fogási tilalom alá helyezték a pénzes pért további 47 más halfajjal együtt.[5][6][7]
Képek a halról [szerkesztés]
-
Az északkelet-angliai Derwent folyóból kifogott példány
-
Egy horogvégre került példánya
-
Közeli rokonfaj az Alaszkában élő Thymallus arcticus
-
Finnországból származó pénzes pér
-
Pénzes pér a londoni Természettudományi Múzeumban.
-
Thymallus thymallus
Források [szerkesztés]
- ↑ Fisch des Jahres 2011 Die Äsche (Thymallus thymallus) (német nyelven). pecazzunk.eoldal.hu/. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ^ a b c d e f Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
- ↑ Botos kölönte – Cottus gobio Linnaeus, 1758. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
- ^ a b c Dr. Györe Károly: Pénzes pér - Thymallus thymallus Linné, 1758. Magyarország természetesvízi halai. HAKI. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
- ↑ Horgászati feltételek Szlovákiában. MOHOSZ. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
- ↑ Pénzes pér - Thymallus thymallus. gyalcarp.mindenkilapja.hu. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
- ↑ Horgászat Romániában. gyalcarp.mindenkilapja.hu. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
További információk [szerkesztés]
- Pénzes Pér (Thymallus thymallus) (magyar nyelven). halaink.blogspot.com. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- A pénzes pér az Év Hala. metropol.hu. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
Internetes leírások a pénzes pérről [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- Grayling (fish) Thymallus thymallus (Linnaeus, 1758). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- Thymallus thymallus (Linnaeus, 1758) (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
