Sima tok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sima tok
Acipenser nudiventris.jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak
(Actinopterygii)
Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család: Tokfélék (Acipenseridae)
Nem: Acipenser
Faj: A. nudiventris
Tudományos név
Acipenser nudiventris
(Lovetsky, 1828)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sima tok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sima tok témájú kategóriát.

A sima tok (Acipenser nudiventris) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjéhez és a tokfélék (Acipenseridae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sima tok elterjedési területe a Duna medencéje (a Duna mohácsi szakaszától lefelé), ritkán előkerül a Tiszából és a Drávából is, emellett az Aral-tóban, a Kaszpi-tengerben és a Fekete-tengerben is élnek állományai.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sima toknak 12-15 hátvértje van, az első hátvért a test legmagasabb pontja. A halnak 55-66 oldalvértje és 12-16 hasvértje is van. Teste feltűnően vaskos, zömök, orra rövid, kúposan tompuló, alsó ajka egységes, középen nem szakad meg. Kerekded keresztmetszetű bajuszszálai a belső oldalukon rojtozottak. A sima tok felül élőhelyétől függően hamuszürke, vörhenyesbarna vagy sötétbarna, oldalai világosabbak. A hasoldal és a vértek piszkosfehérek. Valamennyi úszója enyhén szürke árnyalatú, a hasúszók olykor sötét foltokkal. Testhossza ritkán elérheti a 200 centimétert. Súlya általában 8-10 kilogramm, maximálisan 40-50 kilogramm.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sima toknak 4 formája ismert: a Dunában, a Vaskapu-szoros (Románia) felett az édesvízi forma él, amely már nem vándorol a tengerbe, hanem a Vágban, a Tiszában, a Marosban stb. ívik. A három másik forma íváskor a tengerből úszik fel a folyókba. A Kaszpi-tenger körzetében ősszel (a teleléshez kapcsolódva a folyók mély, nyugodt mederrészeibe) vagy tavasszal vándorolnak fel. Valamennyi forma március-májusban ívik.

A sima tok tápláléka a vízfenék talajában élő gerinctelen állatok (főként puhatestűek), valamint fenékhalak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]