Kurta baing

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kurta baing
Leucaspius delineatus kurta baing.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Leucaspius
Faj: L. delineatus
Tudományos név
Leucaspius delineatus
(Heckel, 1843)
Szinonimák
  • Aspius ovsianka (Czernay, 1851)
  • Aspius owsianka (Czernay, 1851)
  • Cyprinus fischeri (Valenciennes, 1844)
  • Cyprinus pallasii (Arendt, 1860)
  • Leucaspius abruptus (Heckel & Kner, 1858)
  • Leucaspius delineatus caucasicus (Berg, 1949)
  • Leucaspius delineatus delineatus (Heckel, 1843)
  • Leucaspius delineatus dimorphus (Ruzsky, 1914)
  • Leucaspius relictus (Warpachowski, 1889)
  • Leuciscus pigmeus (Plater, 1861)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kurta baing témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kurta baing témájú kategóriát.

A kurta baing (Leucaspius delineatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. A Leucaspius nem egyetlen faja.

Első leírója Johann Jakob Heckel, állítólag Lemberg halpiacán fedezte fel. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.[1] Magyarországon védett és a természetvédelmi értéke: 2.000 forint.[2] Gazdasági jelentősége azonban nincs, Európában ma már ritkának számít.[3]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kurta baing kisebb állóvizek, levezetőárkok, lassú folyású patakok lakója, amelyekben apró mérete miatt gyakran észrevétlen marad. Állományának nagysága ugyanabban a vízben is szélsőséges változásokat mutat. Egyik évről a másikra tömegessé válhat, majd esetleg hirtelen eltűnik. Megtalálható a Rajna és a Duna vízgyűjtő területétől egészen az Urálig és a Kaszpi-tengerig.[4][5][6]

Az előfordulását tekintve egyik legelterjedtebb édesvízi halfajnak tekinthető. Magyarországon 1897.-ben Mocsáry Sándor fedezte fel a Sebes-Körösben.[7]

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több pontyféle ivadékával is könyen összetéveszthető, mivel azok fiatal példányain az oldalvonaluk gyakran nem látszik végig. A legjobban hozzá hasonlító faj a szélhajtó küsz, melynek teste oldalról lapítottabb és anális úszójában 16-20 sugár van. A balin száján lévő hasítéka enyhén fölfelé irányul és szájszöglete viszont a szeme alá ér. A garda szája hasonló állású, de nagy mellúszója eléri a hasúszó tövét és oldalvonala teljes.[6]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alakja: A hal teste erősen nyújtott orsó alakú, oldalról enyhén lapított. Nagy, ezüstösen csillogó pikkelyei (44-48 egy hosszanti sorban) könnyen leválnak. Orra rövid és tompa, szájnyílása kicsi, felső állású, az alsó állkapocs hegyi része a felső állkapocs sekély mélyedésébe illik, de szájszeglete nem éri el a szem vonalát. Oldalvonala nem teljes, hiszen 7-12 pikkelyre terjed ki. Hátúszója 10-11, farok alatti úszója 14-20 sugarú; a has alsó segélye a has úszók és a farok alatti úszó között ék alakú. Garatfogai egy - vagy kétsorosak, 5-4.

Színezete': Kék színű, hosszanti csíkjai jól láthatóak a farok részén. Barnástól az olajzöldesig változik hátszíne, oldalai élénk ezüstös csillogásúak kék árnyalattal, has oldala átvált fehéresre.

Mérete: A legkisebb magyarországi pontyféle testhossza 8-9 centiméter, a nőstények elérhetik a 12 centimétert, mert valamivel nagyobbak a hímeknél.[4][6]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apró termetű rajhal, amely főként a parti részek sűrű növényzetében, a felszínhez közeli vízréteg lakója. Táplálékát csapatokba verődve gyűjti, állati és növényi eredetűeket is fogyaszt, azonban étrendjét leginkább plankton és repülő rovarok lárvái jelentik.[4][5]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időjárás viszontagságait jól tűri, a népi hagyomány szerint az iszapból is kikel.[3] Április és július között ívik. Körülbelül 1 milliméter átmérőjű ikráit a nőstény rövid tojócsövével kör alakú vagy spirális szalagban gyöngysorszerűen vízinövények szárára, levelére, vagy vízbe hullott levelekre, ágdarabokra ragasztja. Kisszámú 100-150 darab ikrát rak. Párosával ívó halfaj, a pontyfélék körében alacsony ikraszámát úgy ellensúlyozza, hogy az ivadék kikeléséig (9-12 nap) a hím őrzi azokat. Ilyenkor a fejével az ikrákat hordozó fűszálat, hínárt bökdösi, oxigéndús vizet hajtva az ikrákra. Egyévesen válik ivaréretté.[4][5][8]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képeken mutatják, hogy apró termetű rajhal továbbá azt is, hogy a partközeli vízréteg az otthona.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)
  2. Greenfo védett fajok. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  3. ^ a b kaloistvan.atw.hu. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  4. ^ a b c d Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
  5. ^ a b c Baingok (Leucaspius Heck.). Brehm: Az állatok világa. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
  6. ^ a b c Kurta baing – Leucaspius delineatus (Heckel, 1873). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)
  7. A kurta baing Leucaspius delineatus. tomolyka.freeweb.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)
  8. Dr. Györe Károly: baing Kurta baing - Leucaspius delineatus Heckel, 1843. Magyarország természetesvízi halai. HAKI. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Internetes leírások a kurta baingról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Halak Halakportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap