Cifra kölönte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Cifra kölönte
Cottus poecilopus Cifra kölönte.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes)
Alrend: Cottoidei
Öregcsalád: Cottoidea
Család: Kölöntefélék (Cottidae)
Nem: Cottus
Faj: C. poecilopus
Tudományos név
Cottus poecilopus
(Heckel, 1837)
Szinonimák
  • Cottus czanaga (Dybowski, 1869)
  • Cottus gobio microcephalus (non Kessler, 1868)
  • Cottus kuznetzovi (Berg, 1903)
  • Cottus poecilopterus (Heckel, 1837)
  • Cottus poecilopus altaicus (Kaschenko, 1899)
  • Cottus poecilopus macrostomus (Jeitteles, 1862)
  • Cottus poecilopus microstomus (Jeitteles, 1862)
  • Cottus poecilopus poecilopus (Heckel, 1837)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Cifra kölönte témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cifra kölönte témájú kategóriát.

A cifra kölönte (Cottus poecilopus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjéhez, ezen belül a kölöntefélék (Cottidae) családjához tartozó faj.[1]

Kisméretű gazdasági jelentőséggel nem bíró faj, mely nagy kiterjedésű területen Észak- és Közép- Európától Szibérián át egészen az Amur vízrendszeréig megtalálható. Magyarországon nagyon ritka és védett gyakorlatilag csak a Tisza vízrendszerében, az esetleg lesodródott példányaival lehet találkozni.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cifra kölönte elterjedési területe Skandinávia, Északnyugat-Oroszország, Szibéria és Közép-Európa északi része. A Kárpát-medence keleti és északi részein számos hegyi vízfolyásban megtalálható így a Fekete-Tisza, a Fehér-Tisza, a Visó, az Iza, a Szaplonca, a Sajó, a Hernád és az Ipoly, folyókban, azonban Magyarország jelenlegi területén lévő folyóvizekben előfordulása nagyon ritka.[2][3]

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közeli rokonához a botos kölöntéhez, hasonlít a legjobban, de annak oldalvonala megszakítás nélkül tart a farokúszó tövéig, míg a cifra kölöntének ez megszakad az oldalvonala mentén. A két kölöntefaj egyébként együttesen ritkán fordul elő azonos folyószakaszon így ez is segíthet a megkülönböztetésükben. Hasonló lehet hozzá még a különféle gébek népes tábora, de a cifra kölönte teste csupasz ezért a gébeket fedő jellegzetes pikkelyeik és a különböző formájú hasúszóik alapján viszonylag könnyen meg lehet különböztetni őket.[3][4]

Azonosítása határozóképlettel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A halak közeli rokon fajainak azonosításához nagy segítséget jelenthet az adott hal morfológiai tulajdonságainak pontos vizsgálata. Az alábbi táblázat a cifra kölönte, a botos kölönte és a folyami géb határozóképletét tartalmazza.[5]

Tudományos név Magyar név pikkelyképlet garatfogképlet úszósugár hátúszó úszósugár farokalatti
Cottus poecilous Cifra kölönte,              -               -    D1:VIII-X, D2:17-20                13-15
Cottus gobio Botos kölönte,              -               -    D1:VI-IX, D2:15-18                10-13
Neogobius fluviatilis Folyami géb,          58-65               -   D1:VI-VII, D2:I/15-18               I/13-15

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hengeres a teste mely két oldalról lapított farokban végződik. Testhossza általában 7-9, centiméter, legfeljebb 12,5 centiméter. Nagy feje feltűnően széles és lapos. Széles csúcsba nyíló száját húsos ajkak keretezik és az állkapcsait apró fogak borítják. Szájszöglete nem éri el a szem vonalát és a testén nincsenek pikkelyek. Kopoltyúfedőin nagyon erős, hajlott tüske van. Az oldalvonal a test középvonala felett húzódik, és csak körülbelül a második hátúszó közepe alá ér; 20-25 apró csontpikkely borítja. A hasúszók vége eléri a végbélnyílást és gyakran azon is túlér. Színe sötét tónusú foltokkal tarkított olívzöld vagy barnásszürke és a hasa sárgásfehér. Az első hátúszó szegélye narancssárgás, mely különösen ívás idején lesz jól látható. A hasúszót keskeny harántsávok díszítik. A farokúszó tövénél gyakran sötét folt látható.[2][3]

Petényi Salamon János olyan példányokat is talált, amelyeknek narancssárga, zöldessárga, vagy barnássárga hasúszóik voltak. Johann Jakob Heckel szerint az eltérő színeket valószínűleg a környezet színéhez történő jó alkalmazkodóképessége eredményezte.[6]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cifra kölönte homokos vagy kavicsos talajú, tiszta, oxigéndús vizeket kedveli, oxigénigénye 8 mg/l. Igazi élőhelye a hegyi patakok és folyók pisztrángzónájában van. A felmelegedést nem bírja, ezért a 24 Celsius-foknál melegebb vizekben elpusztul. A kövek között és a görgeteg alatt rejtőzködő fenékhal. Tápláléka fenéklakók, főként bolharákok, halikra és ivadék.[2][3]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Február és április között ívik. A hím őrzi és gondozza az ikrákat.[2]

Cifra kölönte galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lengyelországi példánya
Akváriumban egy cserép alatt

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cottus poecilopus Heckel, 1837. ITIS report. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
  2. ^ a b c d Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
  3. ^ a b c d Cifra kölönte – Cottus poecilopus Heckel, 1837. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
  4. Dr. Györe Károly: kölönte Cifra kölönte - Cottus poecilopus Heckel, 1836. HAKI. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
  5. Speciális határozóbélyegek. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  6. Kölöntefélék (Cottidae). tomolyka.freeweb.hu. (Hozzáférés: 2010. július 3.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]