Dunai ingola
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eudontomyzon mariae (Berg, 1931) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Dunai ingola témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Dunai ingola témájú kategóriát. |
A dunai ingola (Eudontomyzon mariae) az ingolák (Cephalaspidomorphi) osztályának az ingolaalakúak (Petromyzoniformes) rendjéhez, ezen belül az ingolafélék (Petromyzontidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése[szerkesztés]
A dunai ingola a Duna vízrendszerében, Oroszország folyóiban és a Fekete-tengerbe ömlő más folyókban (Prut, Dnyeszter, Dnyeper, Don, Kubán) él. Magyarországon védett!
Megjelenése[szerkesztés]
A felső állkapcsi lemez széles, mindkét oldalán egy-egy nagy foggal. Az alsó állkapcsi lemezen 5-10 (többnyire 7-8) fog van. A szájkorong csak kevés külső és belső ajakfoggal rendelkezik. A korong alsó felén hiányzik a sertés rész, amely a tiszai ingolánál megvan. Az elülső nyelvlemez közepén nincs beszögellés, elülső peremén 5 fog ül: középen egy nagyobb és szélesebb, hozzá jobbról és balról két-két kis fogacska csatlakozik. A kifejlett példányoknál a két hátúszó az ivarérettségtől függően külön-külön vagy egymással érintkezve helyezkedik el. E fajnál a test elülső vége a legvaskosabb. A kifejlett dunai ingolák felül fémesen csillogó sötétkékek, oldalaik világosbarnásak, a hasoldalai ezüstösen csillognak. Az előfordulási helytől függően ismertek olyan példányok is, melyek háta és oldalai csaknem feketék. A lárvák barnásak, hátoldaluk sötétebb; oldalaikon néha nagy, sötét foltok vannak, amelyek világos alapon mozaikszerűen helyezkednek el. Testhossza 18-21 centiméter. A lárvák nagyobbak.
Szaporodása[szerkesztés]
A dunai ingola június–júliusban ívik, az állatok röviddel ezután, mint valamennyi ingolánál, elpusztulnak.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- Haki.hu - magyar neve
- Greenfo.hu Archiválva 2016. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Mohosz.hu
- FVM-KöM együttes rendelete a dunai ingoláról[halott link]
- Beszámoló a Halfaunisztikai Munkacsoport 1998-ban végzett munkájáról
- Ingolafélék
- Halfajok
- Magyarország halai
- Bulgária halai
- Románia halai
- Ausztria halai
- Fehéroroszország halai
- Horvátország halai
- Csehország halai
- Lettország halai
- Litvánia halai
- Észak-Macedónia halai
- Moldova halai
- Montenegró halai
- Lengyelország halai
- Oroszország halai
- Szerbia halai
- Szlovákia halai
- Szlovénia halai
- Ukrajna halai
- Magyarországon fokozottan védett állatok
- Magyarországon őshonos állatok