Dunai galóca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dunai galóca
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Lazacformák (Salmoninae)
Nem: Hucho
Faj: H. hucho
Tudományos név
Hucho hucho
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Salmo hucho (Linné, 1758)
Salmo hucho Linné (Herman, 1887; Unger, 1919),

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Dunai galóca témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunai galóca témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunai galóca témájú kategóriát.

A dunai galóca (Hucho hucho) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dunai galóca korábban csak a Duna felső és középső szakaszának vízgyűjtő területén, különösen magában a Dunában és a jobb oldali mellékfolyóiban élt, napjainkban a Rajnába és a Rhône vizébe is betelepítették. Magyarországon a Duna és a Tisza felső szakaszán, a Dráva-Mura vízrendszerében fordul elő, de nagy állományai itt sincsenek. Fokozottan védett halfaj, természetvédelmi értéke 100.000 ft.[1]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kifejlett egyedeinek testhossza 60-120 centiméter, mely ritka esetekben 150-200 centiméterhez is közelíthet. Súlya a 30 kilogrammot is elérheti, sőt 50 kilós óriás egyedeiről is van említés. Nyúlánk áramvonalas testű a feje jelentékenyen hosszabb a testének magasságánál. Feje nagy, lapított, szájnyílása széles. Az ekecsont fogazottsága: a lemez hátulsó szegélyén 4-8 kampós fog ül egyszerű keresztsávban, a nyél fogatlan. A hát- és farokúszó között nagy zsírúszó van. Testét közel egyforma nagyságú pikkelyek borítják, melyek nagyon kicsinyek, 180-200 az oldalvonal mentén, 23-27 a zsírúszó és az oldalvonal között (beleértve az oldalvonal pikkelyeit is). Az első kopoltyúíven 16 kopoltyútüske van. Háta barnás vagy zöldesszürke, oldalai világosabbak, vörhenyes „rézfénnyel” a hasa fehéres. A fején feketés, kerek pettyek és kisebb pontok láthatók, amelyek egy része félhold alakú. A jól táplált példányok húsa piros, a rosszul tápláltaké ellenben fehéres színű.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dunai galóca oxigéndús, hideg, gyors folyású vizek lakója. Fiatal korában zooplanktonokkal táplálkozik, majd később lárvákkal és gerincesekkel és kisebb halakat is fogyaszt. A kifejlett példányai falánk ragadozóvá vállnak és lesből a balinhoz hasonló módon rárabol a kisebb halakra. Nagy oxigénigényének megfelelően a folyók felsőbb szakaszain, a kövezések mögött képződő visszaforgókban, a kanyarulatokat követő öblökben, a szigetek, és a kavicspadok mögött egyesülő vízfolyásokban tartózkodik.[2]

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kifejlett példánya

Revírtartó faj, azaz egy bizonyos területet véd és ott éli le életét. Március-áprilisban a nőstény az erős sodrású helyeken rakja le testkilogrammonként körülbelül 1000 ikráját. A kelési idő körülbelül 35 nap. Az ívás idején a hímek élénkebb színt vesznek fel, mint a nőstények.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dunai galóca (Hucho hucho). Greenfo zöld iránytű a neten. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
  2. Sallai Zoltán, Kontos Tivadar: Szenzációs dunai galóca adat a Felső-Tiszáról!. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, 2006. március 24. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
  3. A Pallas nagy lexikona: Kislexikon Lapoda Miltimédia. (Hozzáférés: 2009. november 14.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]