Marosszentgyörgy
| Marosszentgyörgy (Sângeorgiu de Mureș) | |
 |
|
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Csejd, Tófalva |
| Polgármester | Sofalvi Sándor Szabolcs |
| Irányítószám | 547530 |
| Körzethívószám | 0265 |
| Népesség | |
| Népesség | 7514 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 7892 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 4233 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 28,68 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Marosszentgyörgy
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 34′ 37″, k. h. 24° 36′ 18″ | |
Marosszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Mureș, németül Sankt Georgen) község Romániában Maros megyében. Tófalva és Csejd tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A falu a Maros bal partján, Marosvásárhelytől északkeletre, annak közvetlen szomszédságában fekszik. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.
Története [szerkesztés]
A falu környéke már az őskorban lakott volt. Először 1332-ben említik Sancto Georgio alakban. Római katolikus temploma a 13. század második felében épült. A 16. században lakossága református hitre tért. 1661-ben a falut Ali pasa serege dúlta fel. 1675-ben az itteni kastély kertjében végeztette ki I. Apafi Mihály fejedelem Tóth Mihályt, mivel a kért 100 katona kiállítását megtagadta. 1700 körül Petki Dávid visszafoglalta a templomot a reformátusoktól, majd helyükre cigányokat telepítettek. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.
Lakossága [szerkesztés]
1910-ben 1952 lakosa volt, melyből 891 magyar és 812 román
1992-ben 7120 lakosa volt, melyből 4394 magyar, 2295 román, 426 cigány
2002-ben 7899 lakosa volt, melyből 4596 magyar, 2712 román, 444 cigány
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 13. századi román eredetű, 1731-ben a beomlott tetejű templomot megújították, kazettás mennyezete 1750-ből való, tornya 1823-ban készült.
- A faluban református (1938), ortodox (19. század), görög katolikus és unitárius (1997) templom is áll.
- A Petki-kastély az országút mellett kis magaslaton áll, késő reneszánsz stílusú, emeletét 1870-ben építették. Mivel a közelmúltban gazdasági épületként használták, állapota nagyon leromlott.
- Határában sós-jódos ásványvíz tör fel, amelyre kis fürdőtelep épült.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozás [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
