Marosszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosszentgyörgy (Sângeorgiu de Mureș)
Marosszentgyorgy Katolikus templom.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang község
Beosztott falvak Csejd, Tófalva
Polgármester Sofalvi Sándor Szabolcs
Irányítószám 547530
Körzethívószám 0265
SIRUTA-kód 114426
Népesség
Népesség 8800 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 4233
Község népessége 9304 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 28,68 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Marosszentgyörgy  (Románia)
Marosszentgyörgy
Marosszentgyörgy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 34′ 37″, k. h. 24° 36′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 37″, k. h. 24° 36′ 18″

Marosszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Mureș, németül Sankt Georgen) község Romániában Maros megyében. Tófalva és Csejd tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Maros bal partján, Marosvásárhelytől északkeletre, annak közvetlen szomszédságában fekszik. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu környéke már az őskorban lakott volt. Először 1332-ben említik Sancto Georgio alakban. Római katolikus temploma a 13. század második felében épült. A 16. században lakossága református hitre tért. 1661-ben a falut Ali pasa serege dúlta fel. 1675-ben az itteni kastély kertjében végeztette ki I. Apafi Mihály fejedelem Tóth Mihályt, mivel a kért 100 katona kiállítását megtagadta. 1700 körül Petki Dávid visszafoglalta a templomot a reformátusoktól, majd helyükre cigányokat telepítettek. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1952 lakosa volt, melyből 891 magyar és 812 román

1992-ben 7120 lakosa volt, melyből 4394 magyar, 2295 román, 426 cigány

2002-ben 7899 lakosa volt, melyből 4596 magyar, 2712 román, 444 cigány

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 13. századi román eredetű, 1731-ben a beomlott tetejű templomot megújították, kazettás mennyezete 1750-ből való, tornya 1823-ban készült.
  • A faluban református (1938), ortodox (19. század), görög katolikus és unitárius (1997) templom is áll.
  • A Petki-kastély az országút mellett kis magaslaton áll, késő reneszánsz stílusú, emeletét 1870-ben építették. Mivel a közelmúltban gazdasági épületként használták, állapota nagyon leromlott.
  • Határában sós-jódos ásványvíz tör fel, amelyre kis fürdőtelep épült.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]