Dedrád
| Dedrád (Dedrad) | |
 |
|
| A falu látképe délkeletről | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bátos |
| Népesség | |
| Népesség | 1526 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 50 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 456 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Dedrád
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 49′ 27″, k. h. 24° 39′ 20″ | |
Dedrád (románul Dedrad, németül Zepling vagy Deutsch-Zepling, szász nyelven Zaiplenk) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szászrégentől hat km-re északkeletre fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve szláv személynévi eredetű (*Dĕdoradъ). Történeti névalakjai: Dedraad (1319), Dedrad (1325), Drad és Drydag (1332–1335), Dedrada (1474), Dedrat (1750), Dedra (1760–1762). 1808-ban németül Zepling, románul Dredá, 1873-ban magyarul Dédrád.
Az első birtokösszeírások alapján azonban valószínű, hogy eredetileg a mai Dedrád viselte a Széplak (1228: Sceploc) nevet, itt lehetett a Kacsics nemzetség birtokközpontja és a szászok betelepülésekor költöztették lakóit Dedrádszéplakra. Német neve valószínűleg szintén a magyar Széplakból való.
Története [szerkesztés]
A 13. században települt szász lakossággal. 1325-ben már iskoláját is említették. Eredetileg szabadfalu, később jobbágyfalu volt Kolozs vármegyében. A dedrádi szászok eladásra hagymát termesztettek.
1924 és 1929 között 320 szász lakója költözött Nagyszebenbe, Nagydisznódra és Szentágotára.[2] Szász lakosságának többségét, 388 családot a visszavonuló német csapatok 1944-ben Németországba költöztették. Helyükre 334 román, kisebb részt magyar család települt be. Az elmenekült szászok közül 1945 őszéig 357-en tértek vissza.[3]
A római katolikusok 1985–1986-ban egy magánházat kápolnává építettek át.[4]
Népessége [szerkesztés]
- 1850-ben 1809 lakosából 1717 volt német, 57 cigány és 35 román nemzetiségű; 1774 evangélikus és 35 görög katolikus vallású.
- 1910-ben 2043 lakosából 1927 volt német, 46 cigány, 45 magyar és 25 román anyanyelvű; 1935 evangélikus, 58 református és 43 görög katolikus vallású.
- 2002-ben 1526 lakosából 1394 volt román, 51 német, 50 magyar és 31 cigány nemzetiségű; 1385 ortodox, 56 evangélikus és 33 római katolikus vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1882 és 1884 között épült, neogótikus stílusban.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Hermann Fabini: Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenburgen und Dorfkirchen. 1. Hermannstadt, 1999
- ↑ Alexandru Pintelei – Horst Göbbel: Punct crucial în Ardealul de Nord / Wendepunkt in Nordsiebenbürgen (Nürnberg, 2004), 107. o.
- ↑ www.miserend.hu
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
