Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék Magyarország egyes területein a vármegyékkel azonos jogállású, a magyar politika revíziós törekvéseit elnevezésükben is kifejező közigazgatási egységek voltak 1923–1945 között. Létrehozásukra első ízben az 1923. évi XXXV. tc.[1] rendelkezései alapján került sor, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete alapján szűntek meg véglegesen.

A fent említett törvény az elnevezésben – a politikai céllal összhangban – következetesen többes számot használ (például Nógrád és Hont k.e.e. vármegyék), a közbeszédben és a későbbi jogszabályok szövegében azonban inkább a valós viszonyoknak megfelelő egyes szám (például Nógrád és Hont k.e.e. vármegye) volt jellemző.

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1923-as megyerendezés
Vármegyék 1929-ben
Vármegyék, járások és városok 1936-ban

A megyei beosztás felülvizsgálatát a 20-as évek elején elkerülhetetlenné tette, hogy a trianoni békeszerződés következtében számos vármegye területének csupán kisebb-nagyobb darabja maradt Magyarország területén, amelyek alkalmatlanok voltak a törvények által a megyékre rótt feladatok ellátására, illetve nem feleltek meg a közigazgatás hatékonyabb területi szervezéséhez sem. A kor közéletében azonban nagy jelentősége volt annak, hogy a csonka ország politikai berendezkedése lehetőleg minden tekintetben megőrizze a revíziós törekvéseket kifejező elemeket. Ez volt az oka annak, hogy bár komoly tudományos műhelyek több javaslatot is tettek rá[forrás?], mégsem került sor a közigazgatási beosztás átfogó reformjára.

A törvényhozás ehelyett 1923-ban azt a megoldást választotta, hogy a korábbi vármegyei határokat lényegében érintetlenül hagyva a legkisebb csonka megyék önkormányzati és közigazgatási szerveit összevonta, és az így kialakított területi egységek számára a közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye elnevezést állapította meg. Ezek az elnevezésen kívül minden egyéb tekintetben úgy viselkedtek, mintha tényleges egyesítésre került volna sor, így például a járási beosztásnak sem kellett tekintettel lennie a korábbi megyehatárokra.

1923-ban eredetileg hét k.e.e. vármegye létrehozására került sor 17 korábbi vármegye területeiből, majd 1938–39-ben az országhatárok változásai nyomán az eredeti k.e.e. vármegyék egy része megszűnt, illetve az újonnan Magyarországhoz csatolt területeken néhány újat is létrehoztak.

A második világháború végén megkötött fegyverszüneti megállapodás alapján 1945-ben visszatértek az 1923–1938 közötti 25 megyés beosztáshoz. Az 1923-ban létrehozott hét k.e.e. vármegyék helyett ténylegesen egyesített megyéket hoztak létre és egyszerűsítették elnevezésüket.

Lista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország 1941 és 1944 között

(Kék színnel kiemelve az I. bécsi döntés után létrejött k.e.e. vármegyék.)

Név Székhely Alakult Megszűnt Egyesített
megyék
Elnevezés
1945–1950 között
Bars és Hont Léva 1938 1945
Bereg és Ugocsa Beregszász 1938 1940
Borsod, Gömör és Kishont Miskolc 1923 1938 Borsod-Gömör
Csanád, Arad és Torontál Makó 1923 1945 Csanád
Győr, Moson és Pozsony Győr 1923 1945 Győr-Moson
Komárom és Esztergom Esztergom 1923 1938 Komárom-Esztergom
Nógrád és Hont Balassagyarmat 1923 1938 Nógrád-Hont
Nyitra és Pozsony Érsekújvár 1938 1945
Szabolcs és Ung Nyíregyháza 1923 1938 Szabolcs
Szatmár, Ugocsa és Bereg Mátészalka 1923 1938 Szatmár-Bereg

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1923–1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretében.
  2. ^ a b 1923–1938 között Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye keretében.
  3. Csak a trianoni békeszerződés következtében Magyarországon maradt terület. Ez négy községnek a Nagy-Duna jobb partjára, a Szigetközbe eső külterülete, később e területből alakult a mai Dunasziget község.
  4. 1938–1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye keretében.
  5. Csak a Kis-Dunától északra eső rész. Az I. bécsi döntés következtében Magyarországhoz csatolt csallóközi területet Komárom vármegyéhez csatolták.
  6. ^ a b 1938–1940 között Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye keretében.