Kner Imre

Kner Imre (Gyoma, 1890. február 3. – 1945) magyar zsidó nyomdász, könyvművész, Kner Izidor fia. A magyar könyvkiadás és nyomdászat kimagaslóan művelt és széles látókörű egyénisége.

„Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok.”

Életpályája

Kner Imre fiatalkori arcképe

Kner Izidor és Netter Kornélia első gyermekeként született. A gimnázium első két osztályát a mezőtúri református gimnáziumban végezte, majd Aradon folytatta tanulmányait. 1902-ben inasnak állt be apja gyomai nyomdájába.

1904-től egy éven keresztül Lipcsében a Mäser-féle könyvművészeti és tipográfiai szakiskolában tanult, ahol hasznos technikai ismereteket sajátított el, valamint magáévá tette az uralkodó szecessziós ízlést. 1906-ban a Röpke Lapok című báli meghívó mintakönyv címlapjának szerkesztését vállalta el, 1907-től a gyomai nyomda műszaki vezetője lett.

1914-ben nyugat-európai utazást tett, amelyről Ferenc Ferdinánd trónörökös halála miatt tért haza. 1915 első felében Békéscsabán katonáskodott, ahol barátságot kötött Aranyossi Pállal.

Kner Imre és édesapja, Kner Izidor

1917-ben házasságot kötött Kulka Etellel Budapesten. 1918-ban az őszirózsás forradalomban a Nemzeti Tanács jegyzője volt, Gyomán.

Az I. világháború után Kozma Lajos építésszel és grafikussal, valamint Király György irodalomtörténésszel a különféle történelmi stílusok felhasználása, a népi barokk megújítása s elsősorban a klasszicista tipográfia korszerű alkalmazása révén új magyar könyvművészetet teremtett.

1921-ben megszületett Zsuzsa lánya, majd 1923-ban Mihály fia. 1925-ben a Kozma Lajos által tervezett Kossuth Lajos utcai házba költözött, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont. Számos intézmény és társaság vezető személyisége, tagja volt. Ilyenek pl. a Magyar Könyv- és Reklámművészek Egyesületének alelnöki posztja, vagy a lipcsei első nemzetközi könyvkiállítás (IBA) magyar kiállítási bizottságának tagja. A tisztségekről az 1938-as zsidótörvény megszületése után lemondott.

1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Levelezése is képet nyújt életéről és munkásságáról. Levelezett többek között Móricz Miklóssal, Fülep Lajossal, Szabó Lőrinccel.

1944-ben a német megszállás első napjaiban internálták. A budapesti Gyűjtőfogházba került, ahonnan végül Sárvárra vitték és átadták a németeknek. 1945-ben egy gyalogmenetben lemaradt, és az őrök végeztek vele.

Munkássága

Szecessziós korszaka

Kner Imre exlibrise (1915) Divéky József munkája

Kner Imre keze nyoma a Kner Nyomda termékein igazán az 1906-1907 táján kezd meglátszani. Lipcséből visszatérve új épületet emeltet, modern gépekkel szereli fel a nyomdát. A könyveket itt már az üzemi előállítás körülményei szerint tervezi. Azt vallotta, hogy a jó tipográfus csak betűből is tud jó könyvet csinálni. Ezt szem előtt tartva munkáira nem jellemző a túlzott díszítettség. Tervezői szemléletében fontossá válik a geometrikus formavilág. Az 1910-es években Kner Imre számos rajzolt betűs címlapot készít könyvekhez. Ilyen például Balázs Béla verseskötetének címlapja. 1911-ben jelenik Erdős Renée János tanítvány című színjátéka, amelyet Kner első modern kísérletének tartott. A szép könyvről azt vallotta, hogy a stílusos, de egyszerű kiállítás, jó papír és tiszta fekete nyomás szükséges hozzá.

Barokk korszaka

Sok munkatársa közül fontos kiemelni Kozma Lajost, akinek számos Kner kiadvány könyvdíszét, címlaprajzát köszönhetjük. Többek között jelentős szerephez jut az úgynevezett Kner-Kozma-féle könyvművészet barokk szakaszában is. Az 1920-as évek tipográfiai kísérlete a szép magyar könyv újjáteremtését tűzte ki célul. Kozma közreműködésével az ekkor készült könyveket fametszetek, barokk könyvdíszek ékesítik. Ebben a szakaszban számos közös munka születik. Knerék nem elsősorban a díszek kedvéért fordultak a barokk korhoz. Megtalálták ebben a stílusban a funkció szerinti, értelmes, kifejező szövegtolmácsolás művészetét, mely szerint a szöveg gondolatmenetéből, hangsúlyaiból, logikai felépítéséből kell kiindulni. A korszak első fontos művei között volt az 1920-ban elkészült Három csöppke könyvecske című sorozat, valamint az Almanach, a Monumenta Literarum vagy a Kner-Klasszikusok.

Klasszicista korszaka

Kner munkásságának következő szakasza a klasszicizmusba hajlik át. Könyveiben a markáns kontrasztok és a díszek háttérbe szorulnak. A kompozíció egyszerűbbé, fegyelmezettebbé válik. Ebben korszakban vált át a híres olasz Giambattista Bodoni klasszicista betűire. A térbeliség illúzióját keltő, sokféle betűből komponált címlapokat egységes, erősen ritkított és tagolt, levegős címlapok váltották fel. Nagy szerephez jutnak ebben a korszakban a margók, aminek segítségével a tér megnő nemcsak a sorok, de a szöveg körül is. Ez a klasszicista tipográfia legjobban Az örök Goethe című munkájában, valamint a Magyar Bibliophil Társaság kiadványain valósul meg teljes harmóniában.

Jelentős munkái

• Thury Zoltán összes művei. Gyoma: Kner Nyomda, 1906. (6 kötet)
• Kner Imre: Könyv a könyvről. Gyoma: Kner Nyomda, 1912. (Kner Imre írása a vállalat 30. évfordulója alkalmából.)
• Kner Imre: Almanach. Gyoma: Kner Nyomda, 1919.
• Monumenta Literarum/szerk.Király György. Gyoma: Kner Nyomda, 1921-22. (Világirodalom kis terjedelmű remekművei Énekek énekétől egy Tolsztoj novelláig.)
• Kner klasszikusok. Gyoma: Kner Nyomda, 1921. 12 kötet. (Magyar költészet legszebb alkotásai Balassitól Tompáig.)
• A Magyar Bibliophil Társaság Évkönyve. Budapest, 1928. (Klasszicista tipográfia Bodoni betűivel.)
• Riedl Frigyes: Magyarok Rómában. Gyoma: Kner Nyomda, 1930. (Klasszicista szakaszának egyik műve.)
• Szabó Lőrinc: Te meg a világ című verseskötetének címlap terve

Források és szakirodalom

• Haiman György (szerk): Kner Imre emléke : 1890-1990 (Gyomaendrőd, 1990)
• Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet : 1822-1944 (Budapest, 1979)
• Kner Imre: Kner Imre gondolatai életről, irodalomról, nyomdászatról, könyvművészetről (Gyoma, 1970)
• Kner Imre: A könyv művészete: tanulmányok a tipográfiáról és a könyvművészetről (Budapest, 1957)