Arató Attila

Arató Attila
Született	1930 (94 éves) Szeghalom
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége
Foglalkozása	Könyvtáros
Tisztsége	könyvtárigazgató (1963–, Méliusz Juhász Péter Könyvtár)
Iskolái	Fazekas Mihály Gimnázium, ELTE
Kitüntetései	Szocialista Kultúráért (1961), Kiváló Népművelő (1961), Állami Díj II. fokozat (1973), Szabó Ervin-emlékérem (1986)
Sablon • Wikidata • Segítség

Arató Attila (Szeghalom, 1930. július 7. –) állami díjas könyvtáros, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár igazgatója 1963–1991 között.

Életútja

Három testvére volt, édesapja tanítóként dolgozott. Arató Attila nyolcéves volt, amikor családjával Vámospércsre költözött, hogy a gyerekek Debrecenben tanulhassanak. 1948-ban bejáróként érettségizett a Fazekas Mihály Gimnáziumban. 1959-ben történelemtanárként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1961–1962-ben irodalomesztétikát tanult a Művelődésügyi Minisztérium kulturális akadémiáján, 1971-ben pedig elvégezte a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem esztétika szakosító tagozatát.

Vámospércsi tanítóként a falu könyvtárosi és népművelési ügyvezetői feladatait is ellátta 1949 és 1952 között. Visszaemlékezése szerint ekkor tudatosult benne, hogy a könyvtárosi pályát kell hivatásul választania. 1952 őszén a középiskolai és egyetemi ifjúság mozgalmi életének egyik irányítója lett a Dolgozó Ifjúság Szövetsége megyei bizottságának felelőseként. 1956 és 1963 között a Debreceni Városi Tanács osztályvezetője volt. 1963-ban került a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár élére. 1973-ban az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács egyik alelnökévé, a közművelődési és iskolai könyvtárügyi tagozat vezetőjévé választották.

1991-ben nyugalomba vonult.

Munkássága

Munkatársaival együtt hozzálátott a korszerű fiókkönyvtár-hálózat kiépítéséhez. 1973-ig tizenhat könyvtár létesítését vagy korszerűsítését irányította. Igazgatósága alatt jött létre az intézmény helyismereti gyűjteménye és szakosított tájékoztatószolgálata, nyerte el kétszer a Kiváló Könyvtár címet, kapta meg 1985-ben a tudományos könyvtári minősítést, és indult meg gépesítése az 1980-as évek végén.

Arató módszertani írásait az Alföld, a Könyvtáros, a Könyvtári Figyelő és a Debreceni Szemle közölte.

Díjai, kitüntetései

• Szocialista Kultúráért (1961)
• Kiváló Népművelő (1969)
• Állami Díj II. fokozat (1973)
• Szabó Ervin-emlékérem (1986)

Források

• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk.: Hermann Péter. Budapest, 1981, Kossuth. 33. o.
• Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk.: Darvas Pálné – Klement Tamás – Terjék József. Budapest, 1988, Akadémiai.
• Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 1–3. Összeáll.: Gerő Gyula. Budapest, 2009, Országos Széchényi Könyvtár.
• A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár története a könyvtár honlapján
• Páldy Róbert: A könyvtárak azt kapják vissza a társadalomtól, amit adni tudnak. Beszélgetés az állami díjas Arató Attilával. Könyvtáros, 1973. 5. sz. 327–330. o.
• Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996, Babits. 606. o. ISBN 963-901-595-4