Szamosújvárnémeti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamosújvárnémeti (Mintiu Gherlii)
Biserica reformata din Mintiu Gherlii (10).JPG
Református templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont
Beosztott falvak Coptelke, Néma, Péterháza, Széplak, Szilágytő
Polgármester Dumitru Oltean (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 407410
Körzethívószám +40 x64[1]
Népesség
Népesség 1550 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 19
Község népessége 3746 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Terület 78,52 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szamosújvárnémeti  (Románia)
Szamosújvárnémeti
Szamosújvárnémeti
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 03′ 17″, k. h. 23° 56′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 17″, k. h. 23° 56′ 35″
Szamosújvárnémeti weboldala

Szamosújvárnémeti (románul: Mintiu Gherlii, németül Deutschendorf) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Németi név középkori német lakosságra utal. Először 1269-ben említették Nemty, majd 1304-ben Nemiti, 1333-ban Nempcii és 1430-ban Nemethy alakban. Román neve szintén ebből a névből képződött, a nyelvjárási ejtésnek megfelelően – vö. Mintiu ~ Oláhnémeti és Mintia ~ Marosnémeti.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szamosújvárnémeti.JPG

Szamosújvártól 4 km-re északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik, a DJ119 megyei úton közelíthető meg.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1785-ben 819 lakosa volt, körülbelül 55%-uk jobbágy, 45%-uk zsellér. 1790-ben 676 görög katolikust, 1766-ban 152 felnőtt reformátust, 1786-ban tíz római katolikust találtak a faluban.
  • 1900-ban 1379 lakosából 1265 vallotta magát román és 113 magyar anyanyelvűnek; 1258 görög katolikus, 56 református, 52 római katolikus és 13 zsidó vallásúnak.
  • 2002-ben 1497 lakosából 1458 volt román, 20 cigány és 19 magyar nemzetiségű; 1414 ortodox, 48 görög katolikus, 13 református, kilenc pünkösdi és nyolc római katolikus vallású.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban katolikus egyháza volt. 1456-ban mezővárosként Bálványosvár tartozéka, heti és országos vásárral. Úrilakát 1463-ig Vingárdi Geréb János, majd négy évig a Várdai család birtokolta. A váruradalom 1510-ben udvarbírót tartott benne, 1541-ben pedig országgyűlés színhelyéül is szolgált. 1553-ban 52 jobbágy, 28 zsellér és 51 szegény lakosával a bálványosváriból alakult szamosújvári uradalom falvai közül a legnagyobb lakosságú. Az Erdélyi Fejedelemség idején főként az államkincstár birtoka volt és a szamosújvári vár több nemesi rangra emelt darabontja és puskása is lakta. 1620-ban 98 jobbágy mellett 21 szabados és nemes családfőt számláltak össze benne. 1668-ban és 1680-ban benne tartotta gyűlését Belső-Szolnok vármegye. 1703-ban a kurucok felprédálták. 1738-ban az államkincstár itteni birtokrészét Szamosújvár város kapta meg és maradt fő birtokosa egészen a 20. század elejéig. 1715-ben már nem tartottak benne vásárokat, 1822-ben azonban ismét évi három országos vásár színhelye volt. Református egyházközsége 1640-ben már biztosan anyaegyház és az is maradt 1860-ig, amikor filiaként Szamosújvárhoz csatolták, majd 1887-től körlelkész látta el. A gyülekezet zömét 1871-ben cigányok alkották.[4] A román görög katolikusok 1744-ben építették föl kápolnájukat kőből. Később egy részük visszatért az ortodox hitre, 1771-ben perlekedés kezdődött a templom tulajdonjogáért, de 1782 körül az ortodox gyülekezet ismét uniált. 1852 és 1854 között új templomuk épült, ez ma az ortodox egyházé. 1876-ban Belső-Szolnok vármegyétől Szolnok-Doboka vármegyéhez csatolták.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Diószegi Lajos: A széki ref. egyházmegye szamosmenti kerületéhez tartozó egyházakról. Erdélyi Protestáns Közlöny 1871, 303. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kádár JózsefSzolnok-Dobokavármegye monographiája VI.: A vármegye községeinek részletes története (Sajgó–Tótfalu). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. Online elérés
  • Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben. Budapest, 2008, 346–51. o.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vastaghúros vagy cigánytánc (előadók Gheorghe Bob prímás, Anton Lingurar kontrás és Andrei Lingurar bőgős, gyűjtötte Martin György, Kallós Zoltán és Sztanó Pál 1967-ben) [1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamosújvárnémeti témájú médiaállományokat.