Dögmező

Dögmező (Dumbrăvița)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Rang	falu
Községközpont	Kiskaján
Körzethívószám	0x63
Népesség
Népesség	771 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Dögmező település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

Bethlentől északra, a Czibes-patak mellett, Jávorvölgy, Középfalva, Ispánmező és Kiskaján közt fekvő település.

Nevének eredete

A települé nevét a holtnak vagy dögnek nevezett lefolyásnélküli vize után kaphatta, amelyet román D'ug neve is valószínűsít.

Története

Nevét az oklevelek 1456-ban említi először oklevél Dengmezew néven.

1485-ben Deugmezew, 1576-ban Degmezeő, 1608-ban Deghmezeo, 1608-ban Dögmező és 1611-ben is Degmezeő néven írták.

A település kezdetektől fogva a Harinnay Farkas család birtoka volt és Szeszárma tartozéka.

1456-ban V. László király a birtokot hűtlenség miatt elkobozta Harinnay Farkas Jánostól és azt Farkas Tamás fiainak Jánosnak és Miklósnak adta.

1560-ban a Farkas családból való Farkas Farkas birtokának írták.

1596-ban Tahy István birtoka volt, aki azt nejére Kendy Zsuzsannára hagyta.

1607-ben Kendy István birtoka volt, 1618-tól a Haller család, Haller Zsigmond volt birtokosa. A Haller család tagjaié volt 1650-ig.

1663-ban Apafi Mihály az ekkor Béldy Pálnál zálogjogon levő birtokot Bethlen Farkasnak, Gergelynek és Eleknek adományozta. A Bethlen családé volt még 1898-ban is.

1891-ben 911 lakosa volt, ebből 6 római katolikus, 864 görögkeleti ortodox román és 41 izraelita volt.

1910-ben 941 lakosa volt, ebből 4 magyar, 24 német, 890 román, melyből 104 görög katolikus, 810 görög katolikus ortodox, 26 izraelita volt.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma az 1800-as évek végén épült. Egyike volt a környék legdíszesebb templomainak.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.