Retteg
| Retteg (Reteag, Retteneck/Reckendorf) | |
.JPG&filetimestamp=20091009002235) |
|
| A rettegi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Rang | községközpont (Petru Rareș község) |
| Beosztott falvak | Baca |
| Polgármester | Vasile Cocos (PSD) |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 2790 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 4989 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 422 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 32,58 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Retteg
Pozíció Románia térképén
|
|
Retteg (románul Reteag, németül Retteneck, Rekendeck vagy Reckendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében. Petru Rareș község központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Déstől 15 km-re északkeletre, a Nagy-Szamos jobb partján fekszik Felőr és Baca között.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve talán egy 'hegyhát' vagy 'borda' jelentésű szláv *retjag szóból ered.
[szerkesztés] Története
Hiteles oklevélben 1332–1334-ben, Bettek, Retteg és Reteg néven említik először. Szász alapítású település. 1405-től a csicsói uradalomhoz tartozott. A 15. században mezőváros, vásár- és vámszedő hely volt. 1553-ban a csicsói uradalom központja, bíráit felváltva a magyarok és a szászok közül választották. 1566-ban lakói unitárius vallásra tértek. A század végén a szamosújvári uradalomhoz csatolták. Országos vásárait a 16–18. században Szaniszló napján, ezen kívül 1606–1607 körül Szent Mihálykor, 1676-ban május 8-án, július 9-én és Szent Mártonkor, 1731-ben Péter-Pálkor és Szent Mártontól tartották.[4] A 17. század-ban visszatért a református hitre és esperesi székhely volt. 1704-ben Tiege fölgyújtatta. Erdélyben Gyulafehérváron kívül legkorábban, a 18. század folyamán zsidók is letelepültek itt. 1750-ben 177 adózó háztartást számlált. Belső-Szolnok vármegye felső kerületének központja volt. A 19. század első felében Margit napi vásáraira Moldvából lovakat hajtottak, sok szarvasmarha, sajt és gyapjú is gazdát cserélt rajtuk.[5] 1845-ben zsidó lakói fából zsinagógát építettek (ezt 1873-ban kőépülettel cserélték föl). 1850 és 1854 között Erdély hat kerülete (District) egyikének székhelye volt. 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1886-ban nyílt meg első gyógyszertára.[6] Az 1890-es években reb Sije Fränkel nagy hírű jesivát tartott fenn, ahová külföldről is érkeztek tanítványok.[7] 1898 és 1902 között Ion Pop-Reteganul Revista Ilustrată címmel havonta kétszer megjelenő kulturális folyóiratot adott ki. A két világháború között egy helyi vállalkozó Retteg–Bukarest autóbuszjáratot üzemeltetett. 1944. május 6-án a helyi szeszgyár udvarán felállított gettóba gyűjtötték a környék zsidó lakosságát, majd innen Désre hurcolták őket.
[szerkesztés] Lakossága
1850-ben 1539 lakosából 729 volt román, 509 magyar, 165 zsidó és 61 cigány nemzetiségű.
1857-ben Retteg mezővárosban 1608 lakos élt 288 házban, melyből 78 római katolikus, 17 örmény katolikus, 863 görög katolikus, 1 görögkeleti ortodox, 452 helvét, 187 zsidó volt.
1910-ben 2318 lakosából 1149 volt magyar, 988 román, 135 cigány és 46 német (jiddis) anyanyelvű, 1147 görög katolikus, 530 zsidó, 517 református és 116 római katolikus vallású.
2002-ben 2790 lélek lakta, ebből 1582 román, 783 cigány és 422 magyar nemzetiségű, 2121 ortodox, 391 református, 119 pünkösdista, 78 görög katolikus, 38 római katolikus és 35 baptista vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református templomának hajója a 13–14. században, szentélye a 15. században épült, gótikus stílusban. 1599-ben a templomban temették el Toronyai Máté püspököt. 1807 és 1812 között építették tornyát, késő barokk stílusban átalakították belsejét és elbontották a sekrestyét.
- Római katolikus kápolnája 1876-ban épült.
- Ion Pop-Reteganul 1866-ban épített hajdani lakóházában rendezték be 1955-ben a folklorista emlékmúzeumát.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1726-ban Miháltz István jezsuita teológus.
- Itt született 1853-ban Ion Pop-Reteganul folklorista.
- Itt született 1867-ben Márk Lajos festőművész.
[szerkesztés] Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája V.: A vármegye községeinek részletes története (Lápos–Rózsapatak). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.
- A református templom részletes története és leírása (magyarul)
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Binder Pál: Régi kalendáriumok az erdélyi és partiumi vásárokról és sokadalmakról (1572–1676). Néprajzi Látóhatár 1993/1–2. sz. [1] PDF
- ↑ Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). Ethnographia, 1979., 513. o.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 46. o.
- ↑ Mátyás Alexander: Retteg és környéke zsidóságának élete és pusztulása. In Singer Zoltán szerk.: Volt egyszer egy Dés…: Bethlen, Magyarlápos, Retteg, Nagyilonda és környéke. Tel-Aviv, 1969., II., 376. o.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A református gyülekezet honlapja (archivált változat)
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
