Telcs
- Ez a szócikk a romániai településről szól. A csehországi várost lásd itt: Telč, a szobrászt itt: Telcs Ede.
| Telcs (Telciu) | |
 |
|
| A falu központja északról | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Bánffytelep, Bükkös és Telcișor |
| Polgármester | Sever Mureșan (PD-L), 2012 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 3950 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 5377 (2002)[3] |
| Népsűrűség | 22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 331 m |
| Terület | 291,42 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Telcs
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 25′ 52″, k. h. 24° 23′ 47″ | |
| Telcs weboldala | |
Telcs (románul Telciu, németül Teltsch, jiddisül טעלטש) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Cibles délkeleti, a Radnai-havasok délnyugati lábánál, a Szalóca bal partján, Naszódtól 21 km-re északra fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
1440-ben pusztaként említették, Chech néven, ejtése azonban már ekkor közel állt a maihoz. Ez alapján Kiss Lajos a 'borjú' jelentésű' szláv telec szóból vezeti le. Hegyi Géza azonban beszámol egy 1334-es említéséről is, mint Telekus (= Telekes).[4] Későbbi írott névváltozatai: Thelch (1450), Teolcz (1600), Tölcs (1733).
Története [szerkesztés]
A 15. század közepén települt, román lakossággal. Három papja és néhány környékbeli kenéz kérésére Beszterce városa 1523-ban segítséget nyújtott ortodox kolostora újraalapításához, amely a Byrckes pataknál, Telcs és Hordó között feküdt. A város 1533-ban kibővítette szabadalmait, többek között erdőbirtokot és malmot kapott.[5] 1721-ben 72 családját számolták össze.[6] 1783 és 1851 között a naszódi második román határőrezred 10. századának a székhelye volt. 1837-ben ide helyezték át a naszódi triviális iskolát.
Határában a fazekasok számára értékes vörösagyagot termeltek ki. 1933-ban nyitották meg első gyógyszertárát.[7]
1939-ben adták át a tizenöt kilométeres Telcs–Szálva vasútvonalat. A falut Alsóvisóval összekötő, nehéz, hegyi terepen vezetett vasúti szakaszt 1948–49-ben, romániai és külföldi fiatalok munkája nyomán adták át.
Népessége [szerkesztés]
- 1850-ben 1555 lakosából 1547 volt román nemzetiségű és ugyanannyi görög katolikus vallású.
- 1900-ban 3102 lakosából 2884 volt román, 172 magyar és 31 német anyanyelvű; 2799 görög katolikus, 207 zsidó és 70 római katolikus vallású.
- 2002-ben 3950 lakosából 3928 volt román nemzetiségű; 3669 ortodox, 184 görög katolikus, 70 pünkösdista és 20 római katolikus vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Az 557. számú, a 19. században egy zsidó tulajdonos által épített ház műemlék.
- A faluban egy zsidó temető is található.[8] A falu zsidósága a hászid vallási irányzathoz tartozott.[9] A zsinagóga egykor a fűutca és az Ulița Muntelui sarkán állt, 1970 körül rombolták le.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt töltötte gyermekkora egy részét George Coșbuc és itt tanult meg németül nagybátyjától, a helyi iskola igazgatójától.[10]
- Itt született 1966-ban Gelu Vlașin költő.
Források [szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Hegyi Géza: Radna és a Radna-völgy a középkorban (1241–1469/1475). Erdélyi Múzeum 2006, 3–4. sz., 38. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 48. o.
- ↑ International Jewish Cemetery Project (angolul)
- ↑ Randolph R. Braham – Tibori Szabó Zoltán: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Bp., 2007
- ↑ Niculae Drăganu: George Coșbuc la liceul din Năsăud și raporturile lui cu grănicerii. Bistrița, 192?
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A község hivatalos webhelye (románul)
- 1841-ben épült telcsi lakóház és porta a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban (angolul)
.svg){kind=small}
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
