Almásmálom
| Almásmálom (Malin) | |
.JPG) | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Apanagyfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Apanagyfalu |
| Irányítószám | 427204 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 34128 |
| Népesség | |
| Népesség | 392 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 173 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 353 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 24° 08′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 24° 08′ 14″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almásmálom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Almásmálom, 1910-ig Málom (románul: Malin) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a korábban valószínűleg helyben is elterjedt tudós magyarázat szerint a latin malum ('alma') szó nyílt ejtéséből, valójában a malom szó nyelvjárási változatából való. Első fennmaradt okiratos említései: Malom (1305), Malon (1368) és Maalom (1503). Évszázadok óta virágzó almatermesztése motiválta viszont nevének a helységnévrendezéskor kapott előtagját.
Fekvése[szerkesztés]
A Mezőség északi részén, Bethlentől tíz kilométerre délre fekszik.
Népesség[szerkesztés]
A népességszám változása[szerkesztés]
Népessége a 20. század folyamán még úgy is majdnem felére apadt, ha figyelembe vesszük az időközben kivált Nyírmezőtanya és Hegymegett adatait.
Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]
Nemzetiségi/anyanyelvi megoszlás[szerkesztés]
| Év | Román lakosság | Magyar lakosság | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1850 (n)[3] | 401 | 404 | ||||||||||||
| 1881 (n)[4] | 391 | 422 | ||||||||||||
| 1890 (a) | 388 | 480 | ||||||||||||
| 1900 (a) | 412 | 530 | ||||||||||||
| 1910 (a) | 440 | 527 | ||||||||||||
| 1920 (n) | 439 | 481 | ||||||||||||
| 1930 (a) | 514 | 501 | ||||||||||||
| 1941 (a) | 496 | 542 | ||||||||||||
| 1966 (a)[5] | 349 | 345 | ||||||||||||
| 1976 (n) | 366 | 319 | ||||||||||||
| 1992 (n) | 277 | 257 | ||||||||||||
| 2002 (n) | 275 | 216 | ||||||||||||
Vallási megoszlás[szerkesztés]
A modern népszámlálások időszakában magyar lakossága túlnyomó többségében református vallású volt. Román lakói 1948-ig a görögkatolikus egyházhoz tartoztak, akkor átkényszerítették őket az ortodox egyházba. Az 1930-as évekig jelentősebb zsidó közösség is lakta, amelynek tagjait előbb német, illetve magyar anyanyelvűként, majd zsidó nemzetiségűként írták össze.
- 1880-ban 838 lakosából 424 volt református, 384 görögkatolikus és 29 zsidó vallású.
- 2002-ben 492 lakosából 246 volt ortodox, 210 református, 19 pünkösdi, hat görögkatolikus és hat adventista vallású.
Története[szerkesztés]
.JPG)
Első említésétől a 16. századig a Bethlen család birtoka volt, akiket málomi földjük és jobbágyaik sűrűn kevertek konfliktusba a bálványosi várnagyokkal. 1407-ben határában egy bizonyos Endrevárat említettek. A 17. század elején birtokosai között feltűnnek a Haller, a Bánffy és a Wesselényi családok. A 19. század elején számos földesúr osztozott rajta, a legtöbben a Bethlen családból. Ezenkívül néhány köznemesi család is lakta.
A középkor óta gyümölcs-, különösen almatermesztő falu. 1603-ban Géczi András hajdúi, majd a kuruc háborúk idején a hadak járása pusztította népességét. Reformátussá lett magyar lakói mellé ortodox románok költöztek, akik később görögkatolikus hitre tértek. 1750-ben 26 jobbágy, 52 zsellér, tizenöt kóborló, öt egytelkes nemes és egy szabados lakták családjukkal, valamint hat özvegy. Református egyháza 1766-ban száz férfiból és 131 nőből állt. 1876-ig Belső-Szolnok, majd Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. 1956 előtt kivált belőle Nyírmezőtanya.
Látnivalók[szerkesztés]
- Református temploma 1912–13-ban épült.
Kultúra[szerkesztés]
- Almavirág Hagyományőrző Csoport (2002 óta)[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ Nemzetiség szerint.
- ↑ Anyanyelv szerint.
- ↑ Időközben kivált belőle Nyírmezőtanya és Hegymegett.
- ↑ Romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa
Források[szerkesztés]
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.
- Janitsek Jenő – Hints Miklós: Az erdélyi Melles-völgy helynevei. Bp., 1992
További információk[szerkesztés]
- Fehér galamb szállt a házra (Vajda Árpádné Gergely Anna előadásában, Kallós Zoltán felvétele 1969-ből)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
