Felsőilosva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőilosva (Târlișua)
Biserica de lemn din Tarlisua.jpg
Az 1936-ban lebontott felsőilosvai fatemplom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Beszterce-Naszód
Rang községközpont
Beosztott falvak Cireași, Egrespuszta, Felsőpusztaegres, Lonkafalva, Lunca Sătească, Molisetitanya, Úrivölgy, Rakatyestanya, Sándorvölgy
Polgármester Vlăduț Axente Purja (PD-L), 2012
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 35161
Népesség
Népesség 818 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság -
Község népessége 3113 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Felsőilosva  (Románia)
Felsőilosva
Felsőilosva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 22′ 42″, k. h. 24° 10′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 42″, k. h. 24° 10′ 26″

Felsőilosva (románul: Târlișua) községközpont Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Déstől 46 km-re északkeletre, az Cibles hegységben fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ld. Alsóilosvánál. A patak első említése: Kysuluswa (1334). Történeti névalakjai: Ilosva (1576), Kis-Ilosva (1607), Felső-Ilosva (1618).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1560 és 1576 között települt román lakossággal, Szészárma tartozékaként. 1597-ben Báthory Zsigmond Petru Logofătnek adományozta, majd házasság révén a Bálinttit család birtokába került. 1673-tól a Teleki családé volt. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.

2006-ban az Ilosvai-patak árvizében 13 ember és 450 állat veszítette életét.[4]

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1850-ben 541 lakosából 485 volt román, 40 zsidó és 16 cigány nemzetiségű, 501 görög katolikus és 40 zsidó vallású.
2002-ben 1020 román nemzetiségű lakosából 948 volt ortodox és 58 görög katolikus vallású.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kádár JózsefSzolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 127–131. o. Online elérés
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Catholica.ro - Asistență Caritas pentru locuitorii din Târlișua (comunicat)