Négerfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Négerfalva (Negrilești)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Beszterce-Naszód
Rang községközpont
Beosztott falvak Emberfő, Porkerec
Irányítószám 427068
Körzethívószám 0x63[1]
Népesség
Népesség 1235 fő (2011. október 31.)[2]
Község népessége 2447 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 330 m
Terület 60,66 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Négerfalva  (Románia)
Négerfalva
Négerfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 16′ 13″, k. h. 24° 02′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 13″, k. h. 24° 02′ 52″

Négerfalva (románul Negrilești) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ilosvai-hegység alatt, egy szűk völgyben, Csicsógyörgyfalva és Csicsómező közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét egykori telepítőjéről, Radu Negru vajdáról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut 1405-ben említi először oklevél Negel falva néven. 1467-ben Negerfalva, 1553-ban Negerfalwa, 1750-ben Négerfalva néven írták.

Négerfalva a kezdetektől fogva a tőle nyugatra fekvő Csicsóvár tartozéka volt. Lakói földműveléssel foglalkozó románok voltak.

1405-ben került a falu a Losonczi Bánffyak kezére.

1577-től pedig Szamosújvár tartozékai között tartották számon, majd 1593-ban Báthory Zsigmond Bocskai István váradi kapitánynak adományozta.

1602-ben, Basta idejében Toldy Istváné, majd Rákóczi Zsigmond Lónyay Péternek adta, kinek halála után több birtokosa is volt.

1679-ben Bánffy-birtoknak írták, és az övék volt 1809-ig.

1809-ben I. Ferenc király erősítette meg a birtokban gróf Bethlen Imrét és Sándort.A Bethlen család volt fő birtokosa még 1898-ban is.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Dési Járásához tartozott.

1910-ben 1901 lakosa volt, melyből 84 fő magyar, 26 német, 1791 román volt. A népességből 1023 fő görög katolikus, 770 görögkeleti ortodox, 98 izraelita volt.

2002-ben kivált Csicsógyörgyfalva községből.

A 2002-es népszámláláskor 1295 lakosa közül 1290 fő (99,6%) román, 5 (0,4%) magyar nemzetiségű volt.

Népszokások, hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Újév éjszakáján a férjhez nem ment lányok kapujába szalmából ember alakú bábut s a még meg nem nősült legények kapujába pedig szintén szalmabábut tettek a lányok.
  • Húsvét és Pünkösd első napján a község apraja-nagyja összegyűlt a „czinteremben” és itt töltötte a napot. Az ifjúság két napon át táncolt.
  • Szent György-napkor való öntözés, nagy torozás szokása.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus temploma 1821-ben épült.
  • Görögkeleti ortodox templom.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kádár JózsefSzolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.