Csicsókeresztúr
| Csicsókeresztúr (Cristeștii Ciceului) | |
 |
|
| A csicsókeresztúri római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felőr |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 1126 fő (2002)[2] +/- |
| Magyar lakosság | 63 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Csicsókeresztúr (románul Cristeștii Ciceului) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bethlentől nyugatra, a Nagy-Szamos jobb partján, Felőr és Várkudu közt fekvő település.
Nevének eredete [szerkesztés]
Előnevét a többi Keresztúr nevű községtől való megkülönböztetésként Csicsó-tól kapta, amelyhez tartozott. A Keresztúr utóneve pedig abból a középkori magyar szokásból eredt, mely szerint a keresztet, mint jelvényt megurazták, mintha személy lett volna.
Története [szerkesztés]
Csicsókeresztúr és környéke már az ókorban is lakott hely volt, erre utalnak a területén és környékén talált római épületromok is.
Nevét 1332-1337 közt említették először az oklevelek Kereztur néven.
1405-ben Kerezthur, 1601-ben Cichio Kereztur-nak írták.
Kezdetektől fogva a Csicsói vár tartozéka volt, 1405-től pedig a Losonczi Bánffy család birtoka, magyar lakossággal.
1467-ben Mátyás király Bánffy István fiától Lászlótól és Bánffy Dezső fiaitól Lászlótól és Zsigmondtól Csicsóvárbeli részeiket hűtlenség címén elvette és a Szerdahelyi család tagjainak adományozta.
1554-ben már királyi birtok, I. Ferdinánd magyar királytól Bocskay György kapta meg.
1566-ban már Torma Dániel birtokának írták az oklevelek. A későbbiekben pedig a Torma családé. Az övék volt még az 1800-as évek végén is.
1898-ban a Torma családon kívül részbirtokos volt még itt a naszódvidéki iskolai ösztöndíjalap, Weér Dezső és Virág Jakab is.
A község története során többször esett pusztítás áldozatául:
1601-ben Basta hadai dúlták fel.
1661 nyarán pedig Ali basa török tatár hadai pusztították a falut.
1704-ben Tiege labanc hadai pusztították végig a falut.
1717-ben pedig a tatárok dúlták fel és égették porrá az egész községet, lakóit pedig fogságba hurcolták. Megfogyatkozott magyar lakói helyére ezután románok telepedtek le.
1831-ben 501 lakosa volt, 1891-ben 717, ebből 43 római katolikus, 568 görög katolikus román, 84 református, 22 izraelita volt.
Az 1910-es népszámláláskor 830 lakosa volt, melyből 138 volt magyar, 32 német, 659 román, ebből 55 római katolikus, 639 görög katolikus, 95 református volt.
A 20. század elején Csicsókeresztúr Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Torma Zsófia régész (Csicsókeresztúr, 1840-Szászváros, 1899)
Források [szerkesztés]
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 410–425. o. Online elérés
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Entz Géza: A csicsókeresztúri római katolikus templom (MEK)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
