Torma Zsófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torma Zsófia
Torma Zsófia.jpg
Született 1832. szeptember 27.
Csicsókeresztúr
Elhunyt 1899. november 14. (67 évesen)
Szászváros
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása régész

Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27.[1]Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, Torma József (1801–1864) történész leánya, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére, a világ első régésznője.[2]

Szászvárosban telepedett le, így Hunyad vármegye csigatelepeit kezdte tanulmányozni. 1875-ös budapesti ősembertani kongresszuson, Rómer Flóris felhívására Tordos őstelepét kezdte ásatni, ahol meglepő felfedezésekre jutott. A szerencsés kezdetet Déva közelében a jelzett völgyön, Nándor-Válya (hajdan Ság), Nándor s főleg a nándori barlang őstelepeinek kutatása követte. Téglás Gábor külön füzetet írt leleteiről.[3] 1876-ban külföldi tanulmányutakat tett, kétszer is részt vett a német antropológusok gyűlésein, ahol kiváló szakemberekkel konzultált, főként a szimbolikus díszítésű edények jelentőségéről.

Első felolvasásait az Erdélyi Múzeum-Egyesület, majd az 1881-ben Déván létrejött Hunyadvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat gyűlésein tartotta és e két társulat évkönyveiben közölte értekezéseit. 1899-ben királyi engedéllyel kapta meg a kolozsvári egyetem bölcsészdoktori oklevelét. Több tudományos és jótékonysági egyletnek is tagja volt. Régészeti gyűjteményét halála után az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtára őrizte.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1879 Hunyadvármegye neolith-kőkorszakbeli telepek. Erdélyi Múzeum.
  • 1880 A nándori barlangcsoportozat. Erdélyi Múzeum, VII.
  • 1887 A római uralom előtti Dácziának planeta cultusáról. Erdélyi Múzeum.
  • 1894 Ethnographische Analogien. Ein Beitrag zur Gestaltungs- und Entwicklungsgeschichte der Religionen. Erdélyi Múzeum. (Ism. Liter. Centrablatt 10).
  • 1896 Hazánk népe ős mythosának maradványai. Deés.
  • 1897 A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (Hunyad vm. monográfiájában, Budapest.
  • 1902 Hunyad vármegye földjének története az őskortól a honfoglalásig, in: Hunyad vármegye monográfiája, Budapest.

Reprint kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • László Attila: Torma Zsófia és régészetünk kezdetei. A Hét, 1992, 16 sz. 8. old.
  • Torma Zsófia gyűjteményéről, Vasárnapi Ujság, 1882. 625. sz.
  • Torma Zsófia, Erdélyi Múzeum, 1899.
  • Téglás Gábor: Torma Zsófia emlékezete, A Hunyad megyei Történeti és Régészeti Társulat évkönyve, Déva, 1901.
  • Hermann Antal: Torma Zsófiáról, A Hunyad megyei Történeti és Régészeti Társulat évkönyve, Déva, 1901.
  • Roska Márton: A Torma Zsófia-Gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában, Minerva, Kolozsvár, 1941.
  • Torma Zsófia levelesládájából, Válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Gyulai Pál, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
  • Holt lóra patkó - tanulmányok Torma Zsófia (1840-1899) emlékezetére, Szerkesztette Makkay János, Budapest, 1999

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.epa.hu/00900/00979/00118/pdf/EM-1899_16_10_664-668.pdf
  2. Élet és Tudomány, LXIX. évf. 15. sz. 2014. április 11. p. 462.
  3. V. ö. A kőkorszaki ember nyomai Hunyad vármegyében, a dévai főiskola 1877. Értesítője; Goos Károly, Berich über die Sammlung des Fräuleins S. T., Archiv des Vereins für Landesknnde Siebenbürgens

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Torma Zsófia témájú médiaállományokat.