Törcsvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törcsvár (Bran)
Bran Roumanie.jpg
Törcsvár címere
Törcsvár címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang községközpont
Beosztott falvak Kispredeál, Porta, Simon, Szohodol
Polgármester Hermeanu Gheorghe
Körzethívószám 0x68[1]
Népesség
Népesség 1492 fő (2011. október 31.)[2]
Község népessége 5181 (2011)[3]
Magyar lakosság 3
Földrajzi adatok
Terület 67,85 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Törcsvár  (Románia)
Törcsvár
Törcsvár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 25° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 25° 21′ 00″

Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg): falu Romániában Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brassótól 27 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv Trk személynévből származik. A román Bran szláv eredetű román személynévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. A 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben I. Mircea havasalföldi fejedelemnek adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték. 1568-tól Brassó városának birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették.

1916-ban IV. Károly király Zita királynénak adta, majd 1918-ban Mária román királyné birtoka lett. Királyi nyaralóhely volt, ma a királyi műgyűjtemény látható benne.

1910-ben 1136, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Törcsvári járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 5692 lakosából 5678 román, 9 magyar, 4 német volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Törcsvári szoros előtt áll 100 m magas hegyen Törcsvár vára. Erdély egyik legépebb vára, falai teljes épségben állnak.

Törcsvár várát (Drakula – Vlad Tepes – váraként tartja számon Románia)

Brassótól DNy-ra, az egykori történelmi magyar határtól alig 30 km-re, Törcsvár (Bran) település mellett, a Törcsvári szoros előtt álló, közel 100 m magas hegyen épült a nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos vár. A legkeskenyebb és egyben a leginkább védelemre szoruló oldala a széles árokkal megerősített keleti, melyet 4 m vastag kőkockákkal borított, tömör pajzsfal zár le. Ennek tetején a védők számára védőfolyosó készült. A pajzsfal mögött álló palota kétemeletes, benne egykor tizenegy lakóhelyiség volt található, melyek közül a legnagyobb a lovagterem lehetett. A vár egyetlen bejárata a déli várfalból kiugró, négyszög alaprajzú, ágyúlőréses, vastag falú kaputorony emeleti részén nyílik, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. A kaputornyon keresztül a vár udvarára tehát kocsival vagy lóval bejutni nem lehetett.

Az északi oldalon, a szikla tetején négyszög alakú, meredek félfedéllel borított torony épült, mely kívülről magasnak látszik, de belülről csak kétemeletnyi. Mellette egy hét emeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya épült, melynek tetőrészéből kis figyelőtornyocska nyúlik ki. A nyugati, kerek torony aljában volt az ablaktalan börtön, ahová csak térden csúszva lehetett bejutni. Földszintjén a darabontok szobája volt, a torony közelében pedig a kb. 70 m mélységű kút. Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megőrző várának falai teljes épségükben, de többször kijavítva ma is állnak. Dongaboltozatos szobáiban ma múzeum működik, ahol a vár eredeti felszerelése mellett a román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be.

Törcsvárnak egy elővára is volt a völgyben, mely a szorost zárta le. A hágó útja keresztülhaladt rajta, így itt ellenőrizték, vámolták az országba érkezőket. Gazdasági-, és lakóépületek is álltak benne, mivel a felsővár túl kicsi volt ezek elhelyezésére. Az elővár lőréses falaiból még napjainkban is jelentős részek állnak, melyek jól érzékeltetik egykori kiterjedését.

Nagy Lajos király 1377-ben építtette Törcsvárat a havasalföldi román vajdák betörései ellen, a szoros védelmére. Feltehető, hogy korábban is volt itt valamilyen erősség ez azonban a havasalföldi vajdaság megszilárdulása után már nem láthatta el kielégítően feladatát. Egyes szakírók szerint e korai várat a II. Endre király által 1211–1215 között betelepített német lovagok építették, a legújabb kutatások azonban ezt nem tartják valószínűnek.

A Törcsvári-szoros

Az uralkodó fenntartotta magának a törcsvári várnagyok kinevezésének jogát, és a későbbiekben is rendelkezett bizonyos birtokokkal a várban és a hozzá tartozó falvakban. Törcsvár neve Hunyadi János 1448-ban kelt oklevelében tűnik fel ismét, melyben parancsot ad ottani várnagyainak. 1498-ban Ulászló király Brassónak adta zálogba a várat, de kikötötte, hogy várnagya mindenkor magyar legyen. 1528. január 25-én Ulászló kivette a várat az erdélyi vajda fennhatósága alól, és 25 évre hosszabbította meg a zálogot. Brassó a vár megerősítésével nem sokat törődött, bár 1512-ben 100 forintot fizetett ki Zeller Mátyás építőmesternek a javításokért.

1530-ban Mózes vajda küldött sereget a vár elfoglalására, de a székelyek nagy vérveszteségek árán megvédték. Az ostrom után a brassóiak azonnal megkezdték a sérült falak kijavítását, a munkálatok 1535-ig tartottak. A brassóiak 1568-ban elérték, hogy Törcsvár véglegesen az övék legyen. Ezért János Zsigmond fejedelem évi 200 forint adót vetett ki rájuk.

Miután a vár Brassó kezére került, határvédő szerepe csökkent. Amikor Báthory Gábor a vele ellenséges brassóiak ellen fordult, a rozsnyói vár elfoglalása után, 1612. április 5-én Törcsvár alá vonult, mire a szász Henklischer János várnagy azonnal átadta a vár kulcsait a fejedelemnek. Brassó még ugyanebben az évben hűséget fogadott a fejedelemnek, mire a várat is visszakapta. II. Rákóczi György 1660-ban, amikor harmadszorra is Erdély fejedelme lett, tábornoka, Mikes Mihály seregével az éj leple alatt váratlanul megjelent a vár alatt. Székely katonái létrákon megmászták a falakat, és Törcsvárt elfoglalták.

Ezután 1690-ben Thököly Imre akarta bevenni az erősséget, de Brassóból érkezett segítséggel a császáriak megvédték. A 18. század végén már csak egy porkoláb és 12 városi darabont tartózkodott benne. 1916. december 30-án IV. Károly magyar király és felesége Zita magyar királyné került az osztrák-magyar trónra, ekkor Brassó szabad királyi város tanácsa a törcsvári kastélyt koronázási ajándékként Zita királynénak adományozta. 1919-ban, miután Romániához csatolták,ugyanaz a tanács Mária román királynét tette meg a kastély birtokosának, aki majd romantikus kiegészítésekkel restauráltatta. 1947 végéig román királyi nyaralóhely volt. Ma a környék egyik kiemelkedő nevezetessége.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törcsvár témájú médiaállományokat.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 136-144.
  • Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai. 1994. 682. o. ISBN 963-05-6722-9
  • Kőváry László: Erdély régiségei és történelmi emlékei. Kolozsvár. 1892. 137-140.
  • Csorba Csaba – Marosi Endre – Firon András: Vártúrák Kalauza III. Bp. 1983. 538-540.
  • Treiber, Von G. : Die Törzburg
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)