Alsórákos (Brassó megye)
| Alsórákos (Racoș, Ratsch) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Alsórákos |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507175 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 41710 |
| Népesség | |
| Népesség | 2857 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1739 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 36,73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 470 m |
| Terület | 77,78 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsórákos (románul Racoș, németül Ratsch, szász nyelvjárással Ruekesch) falu Romániában Brassó megyében. Alsórákos község központja, Mátéfalva tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Brassótól 45 km-re északnyugatra, az Olt jobb partján, az Alsórákosi-szorosban fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a Sóskút-patakáról (egykor Rákos-patak) kapta.
Története[szerkesztés]
A tatárjárás előtt valószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult. 1377-ben Racus néven említik először. A falunak már a középkorban is volt temploma.
A település az egykor itt virágzó bazaltbányászat központja volt. A határában található fekete színű bazaltoszlopok és környékük ma védett terület.
1910-ben 1973 lakosából 1844 magyar, 117 román, 7 német, 2 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1992-ben társközségével együtt 2996 lakosa volt, melyből 1804 magyar, 657 cigány, 529 román és 5 német volt.
Kultúra[szerkesztés]
Alsórákos legnagyobb ünnepe Kicsi Pünkösd, a szabadság napja, amit Pünkösdhétfő után egy héttel tartanak. Helyszíne a református templom és az előtte álló „zádokfa”.
1848-ban földrajzi elszigeteltsége miatt a település jobbágyai későn tudták meg a jobbágyfelszabadítás elrendelését. Pünkösd után egy héttel egy lelkipásztor, aki Kolozsváron szolgált, érkezett haza szüleihez és hozta a hírt. A földeken dolgozók meghallván a felszabadulás hírét, elmentek a református templomba. Szerszámaikat letették az előtte álló öreg zádokfa (hársfa) alá, majd hálaadó istentiszteletet tartottak. Az akkori református lelkész úgy fogalmazott: „most töltetett ki ránk a szabadító Szentlélek, ezért ez a mi kicsi pünkösdünk, a szabadság napja”. Miután kijöttek a templomból, fogadalmat tettek a hársfa alatt, hogy az utánuk következő nemzedékek ezt a napot, mint a szabadság napját, minden évben megünneplik. Ezen a hétfőn minden munka szünetel, és valamennyi otthonától távol levő rákosi hazamegy, hogy részt vegyen az eseményen. Így született a népszokás, amely 1848 óta a falu legnagyobb ünnepe. Reggel fúvószenekar járja be a falut, majd istentiszteletet tartanak, délután az Oldalkertben folytatódik az ünnepség, amelyet este táncmulatság zár.[3]
Temetőjében az itteni különleges temetkezési szokásokat bizonyítja a faragott lábfa, vagy lábtól való fa szokása.
Építészet[szerkesztés]
Külön figyelmet érdemel a reneszánsz stílusban készült Sükösd–Bethlen-kastély, ami előbb a Sükösd, majd a Bethlen-család tulajdonában állt. Sükösd György mezei kapitány, udvari tanácsos kezdte el építtetni 1624-ben egy kolostor helyén, annak köveiből. A várfalak négyszögű udvart zárnak körül, minden sarkában egy-egy kör alaprajzú bástyával. 1694-ben gróf Bethlen Sámuel, Küküllő vármegye főispánja és Marosszék főkapitánya birtokába került, aki jelentős építő- és díszítőtevékenységet végzett a kastélyon. Ő építtette 1700-ban a bejáró fölé a tornyot, rajta a kőbe vésett kígyós Bethlen-címerrel Magasabbra emelte a falakat, valamint a bástyákat, ahol a szalonok, lakhelyek, konyhák, raktárak voltak. Mai formáját Bethlen Sámuel átalakításainak köszönhetően nyerte el.
A kastély az uradalommal együtt 1863-ig a Bethlen család birtoka, utolsó tulajdonosa Bethlen Mihály volt. Tőle vásárolta meg az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank Rt, így jutott aztán a legnagyobb részvényes, gróf Teleki Sámuel tulajdonába. Az épület kálváriája az 1910-es években kezdődött. Lebontották a lovagtermet, ami ezáltal teljesen megsemmisült. Egy ideig a csendőrség használta a kastélyt, majd gazdasági istállóként szolgált tenyészállatok részére. 1945-ben megbontották a várfalat, és olyan kaput nyitottak rajta, amelyen befér egy cséplőgép. 1962-től gazdasági raktárként használták a kastélyt, ami egyre rosszabb és rosszabb állapotba került.
Restaurálása 1992-ben kezdődött. A felújítási munkálatok során megtörtént a kaputorony és tetőszerkezete kijavítása, a déli és nyugati épületszárny újrafödése, valamint megkezdték az északi oldalon a Makoldy József rajzairól is ismert, dór stílusú oszlopokra támaszkodó tornác újjáépítését. A renoválás, az anyagi lehetőségekhez mérten, napjainkban is tart.[4][5]
Látnivalók[szerkesztés]
- Református erődtemploma 1676 és 1686 között épült a Kövesoldal tetején, a régi templom maradványai beépültek az új templomba. 1831-ben újjáépítették.
- Négy saroktornyos várkastélya, a Sükösd–Bethlen-kastély romos állapotban áll. 1624-ben építtette Sükösd György mezei kapitány, kaputornyán a kastélyt átépítő Bethlen Sámuel kígyós címere látható 1700-as évszámmal.1918-óta elhanyagolták és fokozatosan pusztult, 1992-ben kezdték restaurálni.
- Unitárius temploma 1673 és 1675 között épült a Kalamár-hegyen.
- Ortodox temploma 1864-ben épült.
- Római katolikus temploma 1936-ban épült.
- A falutól félórányira az Olt szorosának jobb oldalán emelkedő hegyormon vár maradványai találhatók.
- Kissé távolabb a Mihálykő 1500 m magas sziklaormán állott Mihályvára, melynek romjai ma is láthatók.
- A szoros bal oldalán magasodó Ürmös-Tepejen egy másik vár csekély maradványai látszanak.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Andrási Tivadar műfordító, szótárszerkesztő (1893–1941)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Imreh Barna Alsórákos története, 1968-as kézirata alapján
- ↑ http://www.alsorakos.ro//p/hu/26/A_Sukosd-Bethlen_varkastely.html
- ↑ http://epa.oszk.hu/00400/00458/00108/2005honap12cikk1185.htm
További információk[szerkesztés]
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}