Alsórákos (Brassó megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsórákos (Racoș, Ratsch)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang községközpont
Beosztott falvak Mátéfalva
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 41710
Népesség
Népesség 2856 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 1815
Község népessége 3336 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Terület 77,78 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsórákos  (Románia)
Alsórákos
Alsórákos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 28″, k. h. 25° 24′ 34″
Rákos és Mátéfalva 1764-1785 között

Alsórákos (románul Racoș, németül Ratsch, szász nyelvjárással Ruekesch) falu Romániában Brassó megyében. Mátéfalva tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brassótól 45 km-re északnyugatra, az Olt bal partján, az Alsórákosi-szorosban fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a Sóskút-patakáról (egykor Rákos-patak) kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tatárjárás előtt valószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult. 1377-ben Racus néven említik először. A falunak már a középkorban is volt temploma.

A település az egykor itt virágzó bazaltbányászat központja volt. A határában található fekete színű bazaltoszlopok és környékük ma védett terület.

Temetőjében az itteni különleges temetkezési szokásokat bizonyítja a faragott lábfa, vagy lábtól való fa szokása.

1910-ben 1973 lakosából 1844 magyar, 117 román, 7 német, 2 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott.

1992-ben társközségével együtt 2996 lakosa volt, melyből 1804 magyar, 657 cigány, 529 román és 5 német volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református erődtemploma 1676 és 1686 között épült a Kövesoldal tetején, a régi templom maradványai beépültek az új templomba. 1831-ben újjáépítették.
  • Négy saroktornyos várkastélya romos állapotban áll. 1624-ben építtette Sükösd György mezei kapitány, kaputornyán a kastélyt átépítő Bethlen Sámuel kígyós címere látható 1700-as évszámmal.1918-óta elhanyagolták és fokozatosan pusztult, 1992-ben kezdték restaurálni.
  • Unitárius temploma 1673 és 1675 között épült a Kalamár-hegyen.
  • Ortodox temploma 1864-ben épült.
  • Római katolikus temploma 1936-ban épült.
  • A falutól félórányira az Olt szorosának jobb oldalán emelkedő hegyormon vár maradványai találhatók.
  • Kissé távolabb a Mihálykő 1500 m magas sziklaormán állott Mihályvára, melynek romjai ma is láthatók.
  • A szoros bal oldalán magasodó Ürmös-Tepejen egy másik vár csekély maradványai látszanak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]