Alsórákos (Brassó megye)
| Alsórákos (Racoș, Ratsch) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Mátéfalva |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 2709 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 3178 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 1815 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 77,78 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsórákos
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46,0244°, k. h. 25,4094° | |
Alsórákos (románul Racoș, németül Ratsch, szász nyelvjárással Ruekesch) falu Romániában Brassó megyében. Mátéfalva tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Brassótól 45 km-re északnyugatra, az Olt bal partján, az Alsórákosi-szorosban fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét a Sóskút-patakáról (egykor Rákos-patak) kapta.
Története [szerkesztés]
A tatárjárás előtt valószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult. 1377-ben Racus néven említik először. A falunak már a középkorban is volt temploma.
A település az egykor itt virágzó bazaltbányászat központja volt. A határában található fekete színű bazaltoszlopok és környékük ma védett terület.
Temetőjében az itteni különleges temetkezési szokásokat bizonyítja a faragott lábfa, vagy lábtól való fa szokása.
1910-ben 1973 lakosából 1844 magyar, 117 román, 7 német, 2 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott.
1992-ben társközségével együtt 2996 lakosa volt, melyből 1804 magyar, 657 cigány, 529 román és 5 német volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- Református erődtemploma 1676 és 1686 között épült a Kövesoldal tetején, a régi templom maradványai beépültek az új templomba. 1831-ben újjáépítették.
- Négy saroktornyos várkastélya romos állapotban áll. 1624-ben építtette Sükösd György mezei kapitány, kaputornyán a kastélyt átépítő Bethlen Sámuel kígyós címere látható 1700-as évszámmal.1918-óta elhanyagolták és fokozatosan pusztult, 1992-ben kezdték restaurálni.
- Unitárius temploma 1673 és 1675 között épült a Kalamár-hegyen.
- Ortodox temploma 1864-ben épült.
- Római katolikus temploma 1936-ban épült.
- A falutól félórányira az Olt szorosának jobb oldalán emelkedő hegyormon vár maradványai találhatók.
- Kissé távolabb a Mihálykő 1500 m magas sziklaormán állott Mihályvára, melynek romjai ma is láthatók.
- A szoros bal oldalán magasodó Ürmös-Tepejen egy másik vár csekély maradványai látszanak.
Források [szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
